'''Újvidék''', korábban Péterváradi Sánc<ref>"A [névváltoztatási] folyamodást az udvari kancellária 1748. január 26-án tárgyalta. Elismeri a kancellária, hogy a mostani, katonai függő viszonyt jelző név [Péterváradi Sánc], a helynek polgári joghatóság alá vétele után semmi esetre meg nem maradhat; tehát Dunavár vagy Vízköz, vagy Újvidék legyen az új város neve. Mária Terézia sajátkezűleg azt írta a királyi kancellária fölterjesztésére: „nominatur Neoplanta” (neveztesség Újvidéknek). Ezzel el volt döntve az új, szabad királyi város nevének kérdése. '''1748. február 1-jén''' kelt a Királyi Oklevél, mely a Péterváradi Sánc nevét Újvidékre változtatta." (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, BÁCS-BODROG VÁRMEGYE I. kötet, Budapest 1909. Címszó: ÚJVIDÉK. A város új neve.) </ref> ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Нови Сад / Novi Sad'', [[Horvát nyelv|horvátul]] ''Novi Sad'', [[Német nyelv|németül]] ''Neusatz'', [[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Nový Sad'') város [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány]] székvárosa és a [[Dél-bácskai körzet]] adminisztratív központja. A város [[Bácska]] és [[Szerémség]] határán, a [[Duna]] bal partján, a [[Tarcal-hegység]] északi lejtőin fekszik.
Manapság Szerbia második legnagyobb városa [[Belgrád]] után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, a [[2011]]-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.
