„Ajaksípos hangszerek” változatai közötti eltérés

 

Az ajaksípos hangszerek legismertebb képviselői a [[furulya]], a [[fuvola]], az [[okarina]], a [[pánsíp]], ilyen elven működnek az [[Orgona (hangszer)|orgona]] [[Ajaksíp (orgona)|ajaksípjai]].

 

== Működése ==

 

Sokan az áramlás folytán a perem oldalain leváló örvényeket tekintik elsőrendű hangforrásnak, mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a peremhez érő levegő már eleve hullámzik. Figyelemre méltó, hogy az örvények leválási gyakorisága jóval meghaladja a megszólaltatott alaphangok magasságát, ami kétségessé teheti a hangkeltésben betöltött szerepüket. Lehetséges, hogy az örvényeknek a hang beindításában, valamint a légsugármozgás stabilizálásában van szerepük. A [[nádnyelves hangszerek]] esetében kísérletileg és elméletileg is beigazolódott, hogy ha a nádnyelvet magas sajátrezgésének közelében rezgésbe hozzuk, akkor a légoszlop-rezonanciák magasabb rezgési móduszai gerjesztődnek, és nem az alaphang; ettől a hang erős és stabil lesz. Elképzelhető, hogy az örvényeknek is van ilyen hatásuk az ajaksípos hangszerek hangjára.