„Brassó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése AWB
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
== Neve és címere ==
{{bővebben|Brassó nevének eredete|Brassó címere}}
A ''Brassó'' névalak legelőször 1252-ben, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] egyik adománylevelében jelenik meg, mint ''Terra Saxonum de Barasu'' (Barasu-ibarasui szászok földje).<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] VI |year=1868 |location=Pest}}</ref> Eredete nem tisztázott, magyarázatára többféle elmélet született. A legvalószínűbb elmélet szerint antroponimikus eredetű, egy szláv ''Bras-'' szótövű személynévből (Brasic, Bratislav) alakult ki. Egy másik elmélet az ótörök ''baraszó'' (fehér víz) szóból származtatja, melyamely valószínűleg a [[Köszörű-patak (Románia)|Köszörű-patak]] zuhatagjaira utalt.
 
A ''Corona'' névalak legelőször egy [[Catalogus Ninivensis|premontrei kolostorjegyzékben]] jelenik meg, mely szerint 1235-ben létezett egy Corona-icoronai rendház a [[Milkói püspökség|kun püspökség]] területén (''In Hungaria assignata est paternitas Dyocesis Cumanie: Corona'').<ref>{{cite book |author=Jakó Zsigmond Pál |authorlink=Jakó Zsigmond Pál |title=Erdélyi okmánytár I |subtitle=1023–1300 |page=180 |year=1997 |publisher=Akadémiai kiadó |location=Budapest |id= |url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_26/?pg=182}}</ref> Egy népszerű magyarázat szerint a név a város ősi címerében látható királyi [[Korona (fejék)|koronára]] utal, maga a címer pedig azokon a legendákon alapul, melyekamelyek szerint [[Salamon magyar király]] menekülés közben egy fa gyökerei közé rejtette el koronáját. Egy másik elmélet szerint a települést Corona ókori keresztény vértanúról nevezték el, a címeren látható korona pedig ennek „beszédes” ábrázolása.<ref>{{CitLib |aut=Nussbächer, Gernot |tit=Caietele Corona |loc=Brassó |red=Aldus |ann=2016 |isbn=9789737822949 |cap=Primele atestări documentare ale Brașovului |pag=72–77}}</ref> A fejéket tartó gyökerek csak a [[16. század]] első felében jelennek meg.
 
Egyes történészek szerint ''Corona'' a városerőd, ''Brassó'' pedig a vármegye elnevezése volt; mások szerint mindkét név egyformán vonatkozott a várra és környékére.
41. sor:
[[Fájl:BrasovSatelit.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Műholdas kép]]
=== Fekvése, domborzat ===
[[Erdély]] délkeleti részén, a [[Kárpátok|Kárpát-kanyarban]], a [[Barcasági-medence|Barcasági-medencében]] fekszik, a [[Cenk]] hegy lábánál. Átlagos tengerszint feletti magassága 600 méter, legalacsonyabb pontja a központi vasútállomásnál (530 &nbsp;m), legmagasabb pontja a Salamon-kőnél (700 &nbsp;m). A város területén lévő magaslatok a Fellegvár (644 &nbsp;m), Csiga-hegy (713 &nbsp;m) és a [[Cenk]] (955 &nbsp;m). Brassóhoz tartozik még a [[Keresztényhavas]] oldalában, 1000 méteren fekvő [[Brassópojána|Schuler-rét]] (Brassópojána).
 
=== Éghajlat ===
Brassó éghajlata kontinentális, a nyár és a tél egyaránt 50-50 napig tart. A hőmérséklet nyáron 22&nbsp;°C – 27&nbsp;°C között van, télen pedig -10&nbsp;°C és -2&nbsp;°C. Télen [[Brassópojána|Brassópojánában]] akár -15&nbsp;°C is lehet, ezen az üdülőtelepen minden téli sport igénybe vehető, a hó általában 71 napig nem olvad el.
A levegő relatív nedvességtartalma: 75%. Az átlagos évi csapadék körülbelül 600–700&nbsp;mm.
A szél általában nyugati és északnyugati irányból fúj 1,5-35–3,2&nbsp;m/s sebességgel.<ref>[http://www.brasov.ro/nou/detalii.php Brassó hivatalos oldala (románul)]</ref>
 
=== Vizek ===
61. sor:
 
Az [[1285]]-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. [[1421]]-ben [[II. Murád oszmán szultán|II. Murád]] török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után [[1427]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király itt tartott országgyűlést. [[Hunyadi János]] [[1455]]-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. [[1467]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]], [[moldva]]i hadjárata idején Brassóban pihent meg.
A [[mohácsi csata]]vesztés után a város [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] oldalára állt, és elűzte [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]] és csapatait. Szultáni hozzájárulással [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] betört Erdélybe és [[1529]]. [[június 29.|június 29-én]] legyőzte [[Barcaföldvár|Földvárnál]] Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót, elfoglalta a Fellegvárat, amit le is rombolt. [[1534]]-ben [[Lodovico Gritti]] 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] foglalta el a várost.
 
A [[16. század]]banszázadban Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. [[1580]] körül jelent meg [[Nyirő János|Nireus (Nyirő) János]] nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a ''Fons Vitae,'' Az életnek kvtfeie (kútfeje), évmegjelölés nélkül. [[1603]]-ban itt halt meg [[Székely Mózes]], a [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|IX. Radu Șerban]] vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el. [[1660]]-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.
 
1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, amelyet [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani]] tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtatott. [[II. Rákóczi Ferenc]] szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.
72. sor:
[[Fájl:BrasovInterbelic.jpg|bélyegkép|balra|200px|Brassói kép 1930-ból]][[Fájl:AroPalace1939.jpg|bélyegkép|balra|200px|Az Aro Hotel és az 1964-ben lerombolt református templom, 1939-ben]]
 
[[1611]]. [[július 8.|július 8-án]] itt szenvedett vereséget [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] erdélyi fejedelem a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. [[1689]]. [[április 21.|április 21-én]] [[Antonio Caraffa]] felgyújttattafelgyújtatta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feketék. A következő években a [[kurucok]] kifosztották, [[1849]] márciusában pedig [[Bem József|Bem, tábornok]] foglalta el. [[1849]]. [[június 19.|június 19-én]] a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.
 
[[Andrei Șaguna]] kezdeményezésére, [[1850]]-ben megalakult az első román nyelvű gimnázium, amely a mai napig alapítója nevét viseli.
 
Az első távíróvonal [[1854]]-ben jött létre Brassó és [[Nagyszeben]] között. Az első vonat [[1873]]. [[március 30.]] napján haladt át a városon. Később, [[1879]]-ben megépült a Brassó–[[Bukarest]] vasútvonal. [[1889]]-ben beindult az első telefonközpont, 22 előfizetővel. Brassó első villamosvonala [[1891]]-ben a VárosháztértőlVárosház tértől a Bertalan-negyedig haladt. (Máramára már megszűnt.).
 
[[1916]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án]] [[Román front (első világháború)|behatolt Brassóba a Román Hadsereg]]. Ugyanekkor, dr. ''Gheorghe Baiulescu'' lett Brassó első román nemzetiségű polgármestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítették a Bertalan-negyedben. [[1930]]-ban megalakult az első villamosvillamosenergia-energia szolgáltató üzem. [[1940]]. [[november 10.|november 10-én]] 7,4-es erősségű ([[Richter-skála]] szerinti) földrengés rázta meg a várost. [[1943]]–[[1944|44]]-ben az amerikai repülőkrepülőgépek több ízben is lebombázták a várost. [[1945]] januárjában megkezdődött, a brassói szászok deportálása a [[Szovjetunió]]ba.
 
[[1960]]-ban megépült a városközpontban található ''Drámai Színház.''[[1968]]-ban első alkalommal tartották meg az [[Aranyszarvas Nemzetközi Fesztivál]]t. [[1971]]-ben megalakult az első brassói egyetem. [[1977]]. [[március 4.|március 4-én]] ismét hatalmas, 7,2-es földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódott. [[1986]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] újabb 7-es erősségű földrengés volt. [[1987]]. [[november 15.|november 15-én]] Brassóban zavargások törtek ki a kommunista rezsim és [[Nicolae Ceaușescu]] ellen. A megmozdulást hamar leverték és számos felkelő eltűnt vagy börtönbe került. [[1989]]. [[december 22.|december 22-én]], [[Temesvár]]t követve, Brassóban is elkezdődött a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesültet követelt. [[1990]]. [[május 30.|május 30-án]] újabb földrengés volt (6,9-es). [[2004]]. [[október 27.|október 27-én]] ismét földrengés volt (6-os).
86. sor:
[[Fájl:White bastion.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fehér-torony]]
 
Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfal nyugati oldalán két kapu volt, az egyik, a [[Katalin-kapu]] (korábban Szentlélek-kapu), amelyet [[1522]]-ben említenek először. A másik a [[Árvaház utcai kapu|Bolgárszegi-kapu]], amit [[1827]]-ben építettek, [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusban.
 
A városfalon eredetileg harminckét torony és bástya volt, amelyek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több emeletestöbbemeletes, és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne.
 
A [[Takácsok bástyája|Takácsok bástyájától]] ÉK-i irányban húzódó 920 &nbsp;m hosszú várfalon a [[Szövetkészítők bástyája]] található. Innen ÉK-re, a fal végén az eredetileg 12 &nbsp;m magas, [[2006]]-ban romjaiból újjáépített, hatszögletű [[Kötélverők bástyája]] van. Itt a városfal nyugat felé fordult egészen ''[[Bodnárok bástyája|Bodnárok bástyájáig]]'' (ez a bástya már nincs meg). A ma már ugyancsak nem létező ''[[Szíjgyártók bástyája]]'' és az ''[[Ötvösök bástyája]]'' a fal nyugati oldalán álltak. Annak bástyái közül manapság a [[Fehér torony (Brassó)|Fehér torony]] és a ''[[Graft-bástya]]'' áll, ami eredetileg felvonóhíddal is rendelkezett. Az innen dél felé húzódó fal az ötszögletes alaprajzúötszögalaprajzú, háromszintes [[Kovácsok bástyája (Brassó)|Kovácsok bástyájába]] torkollik, amiben jelenleg az Állami Levéltár található.
 
A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezett [[Warte-domb]]on két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11 &nbsp;m magas, négyszögletes alaprajzú [[Fekete torony (Brassó)|Fekete torony]], a másik a félkör alakú [[Fehér torony (Brassó)|Fehér torony]].
 
A Cenk-hegyi várnak ma már csak alapfalai látszanak.
 
=== Az Árpád-szobor ===
[[Fájl:Arpad1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Árpád-szobor a [[Cenk]] tetején]]
Az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] egyik harcosát ábrázoló szobrot [[1896]] augusztusában, a [[honfoglalás]] 1000. évfordulójára állították fel a [[Cenk]]-hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrot [[Jankovics Gyula]] budapesti szobrász faragta és [[1896]]. [[október 15.|október 15-én]], [[Perczel Dezső]] belügyminiszter leplezte le. A szobor egy oszlopon álló, 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája volt korabeli, egyszerű öltözetben. [[1913]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] két [[besszarábia]]i, [[Ilie Catarau]] és [[Timotei Kirilov]] dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és most a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbantás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, aminek következtében [[1913]]. [[december 31.|december 31-én]] egy nagyobb havazás után összedőlt.<ref>{{Cite web|url=http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Jankovics%20Gyula|last=Udvardy|first=Frigyes|title=Jankovics Gyula|date=2002-12-04|work=A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006|accessdate=2013-08-08}}</ref>
 
A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum birtokába kerültek, ahol a pincében őrizték őket. A fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta megtekinthető az [[evangélikus kereszténység|evangélikus egyház]] brassói központi hivatalában. Ennek udvarán szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.
 
A szobor talapzatának nyomai a mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg Románia zászlaja lobog.
 
=== A város megpróbáltatásai ===
366. sor:
 
== Gazdaság ==
Brassó gazdaságát nagyban meghatározta földrajzi fekvése: az Erdélyt [[Havasalföld]]del és [[Moldva|Moldvával]] összekötő fő kereskedelmi útvonal kereszteződésénél fekszik, ezért fontos ipari és kereskedelmi központ volt már a [[középkor]]ban is. Itt alakult meg ([[bécs]]i mintára, 1835-ben) Magyarország első takarékpénztára, a [[Sparkasse]], itt létesült az ország első tejgazdasági szövetkezete 1899-ben, a Scherg-szövetgyár 1823-ban (ma Carpatex), a Schiell-gépgyár (1800-ban, ma Hidromecanica), a Haberman-, illetve a Czell-féle sörgyár (ma Aurora) a Kenyeres-, a Jekel-, a Teutsch-féle likőrgyár, a Fleischer-, a Deubel-szalámigyár, a kőolajfinomítókőolaj-finomító (1853), a cukorkagyár (1899) az Eitel-féle szappangyár (1840), a Teutsch-féle vasöntöde (1833, ma szerszámgyár), a Hubber-bútorgyár (1890), a cementgyár (1891), a Seewald malma (1796).
[[Fájl:IAR-80.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A Brassóban gyártott IAR repülők]]
Brassóban az ipari fejlődés a [[második világháború]] előtti időszakban kezdődött. Az egyik legnagyobb üzem az IAR Brasov, amely a [[szovjet]]ek ellen használt első román vadászrepülőgépeket gyártotta.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Brassó