„Brassó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
== Neve és címere ==
{{bővebben|Brassó nevének eredete|Brassó címere}}
A ''Brassó'' névalak legelőször 1252-ben, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] egyik adománylevelében jelenik meg
A ''Corona'' névalak legelőször egy [[Catalogus Ninivensis|premontrei kolostorjegyzékben]] jelenik meg, mely szerint 1235-ben létezett egy
Egyes történészek szerint ''Corona'' a városerőd, ''Brassó'' pedig a vármegye elnevezése volt; mások szerint mindkét név egyformán vonatkozott a várra és környékére.
41. sor:
[[Fájl:BrasovSatelit.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Műholdas kép]]
=== Fekvése, domborzat ===
[[Erdély]] délkeleti részén, a [[Kárpátok|Kárpát-kanyarban]], a [[Barcasági-medence|Barcasági-medencében]] fekszik, a [[Cenk]] hegy lábánál. Átlagos tengerszint feletti magassága 600 méter, legalacsonyabb pontja a központi vasútállomásnál (530
=== Éghajlat ===
Brassó éghajlata kontinentális, a nyár és a tél egyaránt 50-50 napig tart. A hőmérséklet nyáron 22 °C – 27 °C között van, télen pedig -10 °C és -2 °C. Télen [[Brassópojána|Brassópojánában]] akár -15 °C is lehet, ezen az üdülőtelepen minden téli sport igénybe vehető, a hó általában 71 napig nem olvad el.
A levegő relatív nedvességtartalma: 75%. Az átlagos évi csapadék körülbelül 600–700 mm.
A szél általában nyugati és északnyugati irányból fúj 1,
=== Vizek ===
61. sor:
Az [[1285]]-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. [[1421]]-ben [[II. Murád oszmán szultán|II. Murád]] török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után [[1427]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király itt tartott országgyűlést. [[Hunyadi János]] [[1455]]-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. [[1467]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]], [[moldva]]i hadjárata idején Brassóban pihent meg.
A [[mohácsi csata]]vesztés után a város [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] oldalára állt, és elűzte [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]] és csapatait. Szultáni hozzájárulással [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] betört Erdélybe és [[1529]]. [[június 29.|június 29-én]] legyőzte [[Barcaföldvár|Földvárnál]] Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót, elfoglalta a Fellegvárat, amit le is rombolt. [[1534]]-ben [[Lodovico Gritti]] 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] foglalta el a várost.
A
1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, amelyet [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani]] tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtatott. [[II. Rákóczi Ferenc]] szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.
72. sor:
[[Fájl:BrasovInterbelic.jpg|bélyegkép|balra|200px|Brassói kép 1930-ból]][[Fájl:AroPalace1939.jpg|bélyegkép|balra|200px|Az Aro Hotel és az 1964-ben lerombolt református templom, 1939-ben]]
[[1611]]. [[július 8.|július 8-án]] itt szenvedett vereséget [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem
[[Andrei Șaguna]] kezdeményezésére, [[1850]]-ben megalakult az első román nyelvű gimnázium, amely a mai napig alapítója nevét viseli.
Az első távíróvonal [[1854]]-ben jött létre Brassó és [[Nagyszeben]] között. Az első vonat [[1873]]. [[március 30.]] napján haladt át a városon. Később, [[1879]]-ben megépült a Brassó–[[Bukarest]] vasútvonal. [[1889]]-ben beindult az első telefonközpont, 22 előfizetővel. Brassó első villamosvonala [[1891]]-ben a
[[1916]]. [[augusztus 28.|augusztus 28
[[1960]]-ban megépült a városközpontban található ''Drámai Színház.''[[1968]]-ban első alkalommal tartották meg az [[Aranyszarvas Nemzetközi Fesztivál]]t. [[1971]]-ben megalakult az első brassói egyetem. [[1977]]. [[március 4.|március 4-én]] ismét hatalmas, 7,2-es földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódott. [[1986]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] újabb 7-es erősségű földrengés volt. [[1987]]. [[november 15.|november 15-én]] Brassóban zavargások törtek ki a kommunista rezsim és [[Nicolae Ceaușescu]] ellen. A megmozdulást hamar leverték és számos felkelő eltűnt vagy börtönbe került. [[1989]]. [[december 22.|december 22-én]], [[Temesvár]]t követve, Brassóban is elkezdődött a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesültet követelt. [[1990]]. [[május 30.|május 30-án]] újabb földrengés volt (6,9-es). [[2004]]. [[október 27.|október 27-én]] ismét földrengés volt (6-os).
86. sor:
[[Fájl:White bastion.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fehér-torony]]
Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfal nyugati oldalán két kapu volt, az egyik, a [[Katalin-kapu]] (korábban Szentlélek-kapu), amelyet [[1522]]-ben említenek először. A másik a [[Árvaház utcai kapu|Bolgárszegi-kapu]], amit [[1827]]-ben építettek, [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusban.
A városfalon eredetileg harminckét torony és bástya volt, amelyek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú,
A [[Takácsok bástyája|Takácsok bástyájától]] ÉK-i irányban húzódó 920
A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezett [[Warte-domb]]on két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11
A Cenk-hegyi várnak ma már csak alapfalai látszanak.
=== Az Árpád-szobor ===
[[Fájl:Arpad1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Árpád-szobor a [[Cenk]] tetején]]
Az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] egyik harcosát ábrázoló szobrot [[1896]] augusztusában, a [[honfoglalás]] 1000. évfordulójára állították fel a [[Cenk]]-hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrot [[Jankovics Gyula]] budapesti szobrász faragta és [[1896]]. [[október 15.|október 15-én]], [[Perczel Dezső]] belügyminiszter leplezte le. A szobor egy oszlopon álló, 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája volt korabeli, egyszerű öltözetben. [[1913]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] két [[besszarábia]]i, [[Ilie Catarau]] és [[Timotei Kirilov]] dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és most a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbantás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, aminek következtében [[1913]]. [[december 31.|december 31-én]] egy nagyobb havazás után összedőlt.<ref>{{Cite web|url=http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Jankovics%20Gyula|last=Udvardy|first=Frigyes|title=Jankovics Gyula|date=2002-12-04|work=A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006|accessdate=2013-08-08}}</ref>
A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum birtokába kerültek, ahol a pincében őrizték őket. A fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta megtekinthető az [[evangélikus kereszténység|evangélikus egyház]] brassói központi hivatalában. Ennek udvarán szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.
A szobor talapzatának nyomai a mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg Románia zászlaja lobog.
=== A város megpróbáltatásai ===
366. sor:
== Gazdaság ==
Brassó gazdaságát nagyban meghatározta földrajzi fekvése: az Erdélyt [[Havasalföld]]del és [[Moldva|Moldvával]] összekötő fő kereskedelmi útvonal kereszteződésénél fekszik, ezért fontos ipari és kereskedelmi központ volt már a [[középkor]]ban is. Itt alakult meg ([[bécs]]i mintára, 1835-ben) Magyarország első takarékpénztára, a [[Sparkasse]], itt létesült az ország első tejgazdasági szövetkezete 1899-ben, a Scherg-szövetgyár 1823-ban (ma Carpatex), a Schiell-gépgyár (1800-ban, ma Hidromecanica), a Haberman-, illetve a Czell-féle sörgyár (ma Aurora) a Kenyeres-, a Jekel-, a Teutsch-féle likőrgyár, a Fleischer-, a Deubel-szalámigyár, a
[[Fájl:IAR-80.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A Brassóban gyártott IAR repülők]]
Brassóban az ipari fejlődés a [[második világháború]] előtti időszakban kezdődött. Az egyik legnagyobb üzem az IAR Brasov, amely a [[szovjet]]ek ellen használt első román vadászrepülőgépeket gyártotta.
|