„Egyházi ének” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
6. sor:
== A magyar egyházi népének története ==
=== Középkor ===
A magyar egyházi népének története körülbelül egyidős a magyarországi kereszténység történetével. A [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] uralkodása idején, [[1114]]-ben megtartott esztergomi [[zsinat]] kimondta határozatbanː „''A templomban semmi se olvastassék vagy énekeltessék, amit a zsinat jóvá nem hagyott''”, és ennek megismétlése, a [[IV. László magyar király|Kun László]] alatt tartott [[1279]]-es budai zsinaton azt bizonyítja, hogy már a [[11. század|11]]–[[12. század]]ban virágzott a magyar nép között a templomi ének.<ref name=hozsanna>Hozsanna, i. h.</ref>
 
Az első egyházi népénekek irodalma és zenei forrása kétségtelenül a [[gregorián ének]] és a középkori európai katolikus népének volt átformálva, alkalmazva az ősi magyar [[népzene]] ízléséhez, hagyományaihoz, sajátosságaihoz. További fejlődésében is mindig ez a három tényező (gregorián ének, európai népének, magyar népzene) hatott rá. Hosszú századokon át (11–15. sz.) szájhagyomány útján élt és terjedt. A nép az ének szövegét és dallamát hallás utján tanulta meg és hagyományozta, akárcsak a magyar népdalt. Csak a [[16. század]] elejéről találkozni az első feljegyzésekkel, de lehetséges, hogy voltak korábbi írott források, amelyek elpusztultak az idők során. A [[Winkler-kódex]] ([[1506]]), a [[Nádor-kódex]] ([[1508]]), a [[Pozsonyi-kódex]] ([[1520]]), a [[Peer-kódex]] ([[1526]]) és a [[Thewrewk-kódex]] ([[1531]]) őrzi a legrégibb magyar énekek szövegét, illetve a Nádor-kódex két dallamot is.<ref name=hozsanna/>