„Puchner Antal Szaniszló” változatai közötti eltérés

Rövidesen Bécsbe utazott, hogy vereségét igazolja. Mentségeit el is fogadták, mert Bem elleni január 21-ei nagyszebeni és február 4-ei vízaknai győzelmei jutalmául [[március 13.|március 13-án]] lovassági tábornokká léptették elő, és megkapta a [[Katonai Mária Terézia-rend]] parancsnoki keresztjét. [[1849]] októberében Velence (és egész [[Veneto]] tartomány) kormányzója lett, de rövidesen, [[1850]]. [[július 22.|július 22-én]] lemondott, betegsége miatt nyugalomba kellett vonulnia. [[Bikal]]i birtokán temették el.
 
== Felhasznált forrásokJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* ''Magyarország hadtörténete két kötetben'' (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
* Hermann Róbert: ''Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái'', Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676