„Csernobili atomerőmű-baleset” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szabályzórúd belinkelése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''csernobili atomkatasztrófa''' [[1986]]. [[április 26]]-án történt az [[ukrajna]]i (akkor a [[Szovjetunió]] tagállama) [[Pripjaty]] és [[Csernobil]] városok melletti [[Csernobili atomerőmű|atomerőmű]]ben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében az eddigi legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, [[Fehéroroszország]] és [[Oroszország]] területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.
A baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergiaipar biztonságossága, ami évekre lassította fejlődését, a szovjet kormánynak pedig le kellett állnia a titkolózással. Ukrajna, [[Fehéroroszország]] és [[Oroszország]] a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (pl. [[Rák (betegség)|rákban]], és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A [[Nemzetközi Atomenergia Ügynökség]] 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik [[pajzsmirigyrák]]ban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy kb.
Megjegyzendő, hogy a pajzsmirigyrák korai felismerés esetén közel 100%-os hatékonysággal gyógyítható, és mivel a hatóságok készültek a többlet pajzsmirigyrákos esetekre, ezért mindössze 9 gyermek halálát okozta a többlet sugárterhelés. Nem elhanyagolható azonban, hogy a legfőbb halálozási ok a katasztrófával kapcsolatosan pszichés eredetű volt. A - többségében alaptalan - félelemkeltés egyik jellemző példája az Európában tapasztalható abortuszok számának növekedése, mely a balesetet követő hetekben közel 40 000 többlet művi vetélést jelent. Ezek a meg nem született gyermekek is a robbanás áldozatai, holott az akkoriban születettek között mutációval, születési rendellenességgel, stb. összefüggő ''többlet'' előfordulást sehol sem tudtak kimutatni. (fontos a ''többlet'' szó hangsúlyozása, ugyanis még az ipari forradalom előtt is előfordult, hogy gyerekek pl. nyitott gerinccel születtek, azonban ennek relatív gyakorisága nem volt alacsonyabb a mainál, az akkori eseteket pedig bajosan lehetne a nukleáris ipar nyakába varrni)
Ezeket az adatokat többek közt a [[Greenpeace]] sem tartja pontosnak, 2006-ban a katasztrófa 20 évfordulója alkalmából rendezett kampányukra [http://www.csernobil.hu összefoglalót] készítettek az egészségügyi hatásokról, ahol nagyságrendekkel több áldozatról írnak. Fontos megállapítani azonban, hogy a nemzetközi tudóstársadalom egyértelműen a NAÜ eredményeivel és következtetéseivel ért egyet, mivel azokat pontosan dokumentált, hatóságilag hiteles mérések támasztják alá. A zöldszervezetek előszeretettel érvelnek ezen adatok tudatos meghamisításának tényével, azonban a mértékadó folyóiratokban egyértelműen az NAÜ mellett állnak ki a tudósok - a [[Greenpeace]] érvrendszere szerint tehát a teljes nemzetközi fizikus, biólógus és hasonló szaktekinytélyek világméretű összeesküvéséről van szó.
==Az erőmű==
109 ⟶ 113 sor:
Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője a [[BBC]] híre alapján bejelentette a katasztrófát a Rádió 21 órai híradásában. Az adást a felsőbb vezetés letiltotta, Bedő pedig büntetésben részesült.
A többi európai országban bevezetett beutazási tilalom miatt magyar kamionosok fuvarozták az árut a Szovjetunióból, sokaknak Kijeven át vezetett az útja. A legtöbben
Magyarországon az 1986-ban kapott többletdózis 0,2 mSv volt (összehasonlításul: a háttérdózis átlagosan 3 mSv/év), mely megfelel 10 mikrorizikó kockázatnak (ennek jelentése: 1 millió, ennek és csak ennek a hatásnak kitett ember közül 10 halálát okozza az adott behatás; természetesen ez csak elméleti definíció), mely kb. fél doboz cigaretta elszívásával egyenértékű. (ld. Marx György: Atommagközelben, 215. o.)
A környező szocialista országokban a felső vezetőségek általában a titkolózás mellett döntöttek, de a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után végül mindenütt hírt adtak az atomerőműbalesetről. Tipikus példája ez a kommunista rendszer ideológiájának, melynek lelepleződéséhez és bukásához ez a katasztrófa nagyban hozzájárult. Kijelenthető, hogy kultúrországban (mint például az USA-ban Teller Ede javaslatára) csernobili típusú, azaz RBMK-reaktor nem épülhetett, üzemelhetett, és a baleset során elkövetett szabálytalanságok sem fordulhattak volna elő.
[[Románia|Romániában]], egyes óvodákban és iskolákban [[jódtabletta|jódtablettákat]] osztottak ki. (A nem radioaktív [[jód]] beépül a [[pajzsmirigy]]be, így mintegy kiszorítja onnan a [[légkör]]ből belélegzett [[radioaktivitás|radioaktív]] jódot.) Érdekes tény, hogy az osztrák hatóságok a katasztrófáról értesülve megtiltották a magyar termékek (főleg élelmiszerek) kivitelét a határon, mivel azt szennyezettnek vélték (a Szovjetunióval való szomszédság miatt). A Kárpátok védő hatásának és a szélnek köszönhetően azonban Ausztria területegységre vetítve nagyjából kétszeres dózist kapott, mint Magyarország...
==Tanulságok==
James Lovelock-tól, a Gaia-modell megalkotójától idézve: "Az Univerzum természetes energiája a nukleáris energia, ez táplálja a csillagfényt az égben. Az Univerzum igazgatójának szempontjából a kémiai energiák, a szél, a vízimalom olyan jelentéktelen tünemények, mint egy széntüzelésű csillag volna. Ha pedig ez így van, ha Isten univerzumát ma is atomenergia működteti, akkor miért tüntetnek sokan az ellen, hogy mi is atomenergiából fejlesszünk elektromosságot? Voltaképp nincs is semmi baj, csak éppen a magsugárzásnak, növényvédő szereknek és ózonpusztító kemikáliáknak van egy közös vonásuk: könnyen és pontosan lehet őket mérni. Ha pedig valamihez számot tudunk rendelni, amiről korábban nem beszéltünk, attól megijedünk. Átéltük Csernobil izgalmas realitását, amikor - mint egy színpadi tragédiában - nyílt színen meghalt néhány szereplő. Azt is ki tudjuk számítani, hogy a kiszabadult radioaktivitás hány többlet rák-halálesetet fog okozni Európa-szerte. Ha következetesek akarnánk lenni, azon is elgondolkozhatnánk, az idők folyamán hányan kaptak rákot a londoni füst belélegzése következtében. Vajon ettől ugyanolyan borzalommal nézünk majd egy darab szénre, mint ahogy ma egy darab uránra tekintünk? Miért más egy nukleáris baleset, mint az országúti közlekedés, cigaretta-szívás vagy szénbányászat (közhelynek ható, ma már unalmassá vált) balesetei, amelyek több Csernobillal érnek fel évről évre?"
Nem elfogadható egyetlen embernek a halála sem, mely elkerülhető lenne. Az energiát azonban megtermeljük, mert szükségünk van rá, ezt mindenki elfogadja. A kérdés azonba az, milyen árat áldozunk ezért. A csernobili baleset után az atomerőműveket elkezdték világszerte leszerelni (az egyébként biztonságosakat is), míg fel nem ismerték, hogy nem szabad lemondani az atomenergiáról. Manapság az atomenergia reneszánszáról beszélnek, szabad pozitív véleményt formálni róla.
Egy érdekes adat: a szénerőművek aktivitás kibocsátása nagyobb, mint az atomerőműveké. Az ENSZ 1993-as kimutatása szerint pedig az egyes erőműtípusok kollektív kockázata 1 GW villamos teljesítmény megtermelése során (típus működtetés + lakosság formátumban):
Szén 3,7 + 1,3 Olaj 0,8 + 1,2 Földgáz 0,4 + 0,1 Napenergia 3 + 2 Szélenergia 4 + 1 Vízenergia 2 + 1,4 Geotermikus energia 1 + 0,5 Atomenergia 1 + 0,3
==Irodalom==
* Marx György: ''Atommagközelben'', MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged 1996
* Szathmáry, Aszódi: ''Csernobil, tények, okok, hiedelmek'', Typotex 2006
==Jelentősebb dokumentumfilmek a témáról==
| |||