Főmenü megnyitása

Módosítások

a
}}
 
'''Graubünden''' ([[Francia nyelv|franciául]] ''Grisons'', [[Olasz nyelv|olaszul]] ''Grigioni''; [[Romans nyelv|romansul]] ''Grischun'') [[Svájc]] legkeletibb és egyben legnagyobb kantonja. Neve németül "szürke szövetségeket" jelent és a három középkori politikai szövetségre, az Isten Házának Ligájára, a Szürke Ligára és a Tíz Törvényszék Ligájára utal. A kantonnak három hivatalos nyelve van, a német, az olasz és a romans; ez az egyetlen kanton ahol még beszélik a rétoromán [[Romansromans nyelv|romans nyelvet]]et.
 
==Földrajz==
[[Fájl:Hiking Switzerland, Graubünden capital Chur.jpg|260px|bélyegkép|bal|A kanton fővárosa, [[Chur]] a magasból]]
 
Graubünden a maga 7105 négyzetkilométerével Svájc legnagyobb kantonja. Területének kétharmadát az [[Alpok]] magashegységei, egyötödét erdők teszik ki. A hegyekben találhatók a [[Rajna]] és az [[Inn (folyó)|Inn]] forrásvidékei. Délkeleti részén fekszik Svájc egyetlen nemzeti parkja, a [[Svájci Nemzeti Park]]. A sardonai tektonikai törésvonal területét 2008-ban felvették az [[UNESCO]] [[Világörökség|világörökséglistájáravilágörökség]]listájára. Védett terület a szintén világörökséghez tartozó Val Müstair-i kolostor környéki bioszféra-rezervátum és Parc Ela természeti park.
 
A Graubündeni Alpok legmagasabb pontja a 4049 méteres Piz Bernina. A hegyekben számos gleccser található, mint az Adula, az Albula, a Silvretta, a Bernina, a Bregaglia vagy a Rätikon.
 
Graubünden északnyugatról [[Sankt Gallen kanton|Sankt Gallen]], nyugatról [[Glarus kanton|Glarus]] és [[Uri kanton|Uri]], délnyugatról pedig [[Ticino kanton|Ticino]] kantonokkal határos. Ezenkívül [[Olaszország]] [[Lombardia]] és [[Dél-Tirol]], [[Ausztria]] [[Tirol]] és [[Vorarlberg]] tartományaival, valamint [[Liechtenstein|Liechtensteini Hercegséggel]] van közös határa. Közigazgatási központja [[Chur]] városa.
 
==Története==
A kanton területének legnagyobb része az i. e. 15-ben megalakított [[Római Birodalom|római]] [[Raetia provincia|Raetia provinciához]] tartozott. A mai fővárost, Churt akkor Curiának hívták.
 
A középkorban a földek nagy része a churi püspökség birtoka volt. 1367-ben megalakult a püspök túlzott hatalma ellen tiltakozó Isten Háza Liga (''Gotteshausbund'', ''Ca' di Dio''), majd 1395-ben a Felső-Rajna völgyében a ''Grauer Bund'', a Szürke Liga. A harmadik liga, a Tíz Törvényszék Ligája (''Zehngerichtebund'') 1436-ban alakult a kihaló Toggenburg grófok birtokán.
 
A kanton szerveződése felé vezetó út első lépéseként Isten Háza és a Tíz Törvényszék 1450-ben szövetségre léptek, amihez a Szürke Liga 1470-ben csatlakozott. 1496-ban a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] megszerezték a Toggenburgok birtokainak tulajdonjogát, és ekkor a ligák csatlakoztak [[Svájci Konföderáció|Svájci Konföderációhoz]]hoz. A három évvel később kitörő háborúban a Habsburgok vereséget szenvedtek, a ligák területét pedig különálló kantonként ismerték el a konföderáción belül. A churi püspök törvénykezési jogát 1526-ban számolták fel véglegesen.
 
[[Fájl:Georg Jenatsch.jpg|180px|bélyegkép|bal|Jörg Jenatsch]]
 
1618 és 1639 között, a [[harmincéves háború]] idején a kanton a szembenálló protestáns és katolikus frakciók csataterévé vált. Előbbieket Franciaország ás Velence, utóbbiakat Ausztria támogatta, így próbálva megszerezni a felügyeletet az alpesi hágók fölött. 1618-ban a fiatal és radikális [[Jörg Jenatsch]] lett a habsburgellenes párt feje, aki saját maga felügyelte, ahogyan Nicola Rusca főesperest halálra kínozták. Válaszul a katolikus Planta-családbeli Giacomo Robustelli hadsereget gyűjtött és fellázadt. 1620. július 18-án a lázadók bevonultak Tiranóba és öldökölni kezdték a protestánsokat. Négy nap alatt végigvonultak [[Valtellina]] völgyén és 5-600 protestánst hánytak kardélre. A többiek elmenekültek és a völgy kikerült Három Liga befolyása alól.
 
Jenatsch 1621 februárjában meglepetésszerűen lerohanta Rietberg várát, ahol állítólag személyesen verte agyon egy fejszével a katolikus párt vezérét, Pompeius Plantát. A gyilkosság felbátorította a protestánsokat; összegyűltek, hogy visszavegyék a völgyet, de seregük még azelőtt szétszéledt, mielőtt egyetlen katolikus várost ostrom alá vettek volna. A támadás azonban megfelelő ürügyet szolgáltatott az osztrákoknak a beavatkozásra. Október végére a Habsburgok spanyol és osztrák csapatai egész Graubündent megszállták, és a ligák kénytelenek voltak lemondani Müstair, Alsó-Engadine és Prättigau völgyről. Ezekben a völgyekben betiltották a protestáns vallást, mire Prättigau 1622-ben fellázadt, és kiűzték az osztrák helyőrséget. Ausztria ezután még kétszer, 1623–ban és 1629–ben megszállta a völgyet.
 
1623-ban a Ligák szövetségre léptek a franciákkal és Velencével. 1627-ben a monzoni békében a franciák és a spanyolok megállapodtak, hogy Valtellina politikai és vallási függetlenséget kap. A segítséget nyújtottak a Ligának, hogy kiűzzék a spanyol katonákat, de [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]] nem ezután adta vissza a völgyet és nem tette kötelezővé a protestáns vallást. Ezért Jenatsch 1635-ben áttért katolikusnak és zsoldosvezérként felajánlotta szolgálatait a Habsburgoknak. A franciák erre harc nélkül visszavonultak. 1639. január 24-én egy farsangi mulatságban Jürg Jenatschot megölte egy medvének öltözött ismeretlen. Lehetséges, hogy Pompeius Planta fia volt a gyilkos, a legenda szerint ugyanazzal a fejszével ölte meg, amivel Jenatsch meggyilkolta Pompeiust. 1639-ben a Liga megállapodott a Habsburgokkal, hogy Valtellina visszatér az ő felügyeletük alá, de a lakosoknak megengedett a katolikus vallás szabad gyakorlása. 1649-ben és 1652-ben Ausztria visszaadta a korábban elvett Müstair és Alsó-Engadine völgyeket is.
 
1798-ban Graubünden területe a [[Helvét Köztársaság]] Raetia kantonjához került, de alig öt évvel később a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által létrehozott új Svájci Konföderáció keretén belül újra független kanton lett. Graubünden jelenlegi alkotmányát 1892-ben írták, bár az idők során mintegy harmincszor változtattak rajta. Graubünden mai címerét 1933-ban hozták létre a három liga jelképének kombinálásával.
==Politikai rendszer==
 
A kanton legfelsőbb törvényhozó testülete a Churban székelő Nagytanács (németül ''Grosser Rat''; olaszul ''Gran Consiglio'', romansul ''Cussegl Grond''). 120 tagját 39 körzetben négy évre választják. A végrehajtó hatalmat a tanács által választott öttagú kormány gyakorolja.
 
Az alkotmány engedélyezi az önkormányzatoknak, hogy saját szintjükön választójogot adjanak a külföldi állampolgároknak. 2009-ben Bregaglia elsőként élt ezzel a jogosítvánnyal.
[[Fájl:Sprachen GR 2000.png|260px|jobbra|bélyegkép|bal|A nyelvek megoszlása]]
 
A kanton lakossága a 2012. december 31-i felmérés szerint 193 920 volt. 2007-ben a 28 008 külföldi állampolgár tartózkodott Graubündenben, a teljes lakosság 14,84%-a. A lakosok 38,2%-a vallotta magát katolikusnak, 26,9%-a evangélikusnak, 21,4%-a pedig felekezet nélkülinek. Jellemzően a német ajkúak evangélikusak, az olasz és romans anyanyelvűek inkább római katolikusak.
 
Graubünden az egyetlen svájci kanton, amelyiknek három hivatalos nyelve van: a német inkább északon elterjedt (a lakosság 68%-ának anyanyelve), a romans Engadin és Disentis/Mustér környékén (15%) és az olasz délen (10%).
258 923

szerkesztés