„Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a AWB |
||
8. sor:
==Jellemzői==
A csaknem asztalsimaságú vidéket egykor hatalmas mocsár- és lápfoltokkal átszőtt erdőtakaró borította. Ez az eredeti növénytakaró a vízrendezéseknek és mocsárlecsapolásoknak köszönhetően kisebb darabokra szakadt. Mai képe azonban – eltérően az [[Alföld]] más részeitől- még mindig igen hasonlatos a hajdanihoz. E mozaikok megőrzésére alakult [[1982]]-ben 23 136 hektáron a [[tájvédelmi körzet]].
A Szatmár-Beregi tájon két vulkáni kúppal is találkozhatunk. Az egyik a [[Barabás (település)|Barabás]] melletti [[Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület|Kaszonyi-hegy]], a másik a [[Tarpai-Nagyhegy]] vulkáni kúpja. A beregi tőzegmohás lápok ([[Bábtava]], [[Nyíres-tó]], [[Zsid-tó]]) a hazai természetvédelem kiemelt fontosságú objektumai, mivel nagyon speciális mikroklimatikus viszonyok szükségeltettek létrejöttükhöz a magyar [[Alföld]]ön. A [[Tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai|tőzegmohás lápok]] között a Nyíres-tó, amely [[Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok|dagadóláp]], unikális értéket képvisel hazánkban, mivel egész Közép-Európában ennek az élőhelynek ez a legdélebbi alföldi előfordulása. A [[Bockereki-erdő]] a benne lévő vizes élőhelyekkel, és a hozzá kapcsolódó fáslegelővel együtt szintén kiemelkedő értékű élőhelyegyüttes. A Közép-Beregi sík igen változatos és izgalmas képet nyújt az arra járóknak. A tájat a történelmi időkben főként a víz (a [[Tisza]] és mellékfolyói) formálta, majdnem teljes területét erdő borította, ami lápokkal, mocsarakkal, rétekkel mozaikolt. Alkalmazkodva a helyi adottságokhoz az emberek főként extenzív mezőgazdálkodással foglalkoztak. A [[18. század]]ban azonban elkezdődött a természeti javak intenzívebb hasznosítása, melynek eredményeképp megritkultak és feldarabolódtak az erdők, a vizes élőhelyek is kisebb területre szorultak vissza. Mindezek ellenére a terület napjainkban is gazdag védendő természeti értékekben.
14. sor:
==Növény- és állatvilág==
A [[Magosligeti Cserköz-erdő Természetvédelmi Terület|magosligeti Cserköz]]- és tarpai [[Téb-erdő]], a [[Ricsei Erdő Természetvédelmi Terület|Ricsei-erdő]], a [[Garbolci-erdő Természetvédelmi Terület|Garbolci-erdő]] a gyertyános tölgyesek világa. A szatmár-beregi erdők nevezetes tavaszi csodái a [[hóvirág]], [[tavaszi tőzike]], [[szellőrózsa|szellőrózsák]], s az [[erdei galambvirág]] mellett a [[mocsári kockásliliom]], kárpáti csillagvirág.
▲A [[Magosligeti Cserköz-erdő Természetvédelmi Terület|magosligeti Cserköz]]- és tarpai [[Téb-erdő]], a [[Ricsei Erdő Természetvédelmi Terület|Ricsei-erdő]], a [[Garbolci-erdő Természetvédelmi Terület|Garbolci-erdő]] a gyertyános tölgyesek világa. A szatmár-beregi erdők nevezetes tavaszi csodái a [[hóvirág]], [[tavaszi tőzike]], [[szellőrózsa|szellőrózsák]], s az [[erdei galambvirág]] mellett a [[mocsári kockásliliom]], kárpáti csillagvirág.
A Tájvédelmi Körzet vizes, nedves területein, árterein másféle erdők; puhafa ligeterdők, égeres láperdők (lábas égeresek), és [[Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület|ártéri dzsungelgyümölcsösök]] ([[Kisar (település)|Kisar]] határában) találhatók. A [[legutóbbi jégkorszak]] előtti időket az őslápok őrizték meg legjobban, mint a [[Bábtava]] [[Csaroda]] határában, vagy a [[Nyírjes-tó]] [[Beregdaróc]] határában jégkorszaki maradványnövényekkel. Az itteni tőzegmoha lápok Szatmár-Bereg európai mércével is egyedülálló értékei. A mohapárnákat ötféle [[tőzegmoha]] alkotja. Bábtava és Nyírjes-tó különlegességei még a [[hüvelyes gyapjúsás]], a [[kereklevelű harmatfű]], a [[vidrafű]], a [[tőzegeper]], a [[tőzegpáfrány]], a [[tőzegáfonya]], a [[babérlevelű fűz]].
25 ⟶ 24 sor:
==Kulturális értékek==
[[Fájl:Lónya templombelső.jpg|bélyegkép|200px|A lónyai templom]]
A terület kulturális értékei szintén felbecsülhetetlenül értékesek. A táj kultúráját, eszközeit, házait, falvait a természeti környezet és a közeli [[Máramaros]] erőteljes hatása valamint harmonikus ötvözete erőteljesen befolyásolta. Szatmár–Bereg településeinek nagy része a honfoglalás korában keletkezett vidék. Lenyűgözően szép templomok, fejfás temetők, ipartörténeti emlékek jellemzik a tájat. Árpád-kori templomainak legszebb emléke a csodálatos [[csaroda]]i templom vagy a [[tákos]]i tapasztott templom. Hasonlóképp értékes a [[lónyai harangláb]] vagy a szatmárcsekei csónakfejfás temető. A természeti forrásokat kihasználó életmód emlékei a túristvándi vízimalom vagy a tákosi szárazmalom.
[[Fehérgyarmat]]on található A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Bemutatóterme, Az ember és a természet címmel látható itt kiállítás a Felső-[[Tisza]]-vidék állat- és növényvilágáról. A tárlókban megtekinthetők a közelben előkerült mamutcsontok is. Preparált állatok gazdag bemutatója egészíti ki a tárlatot. A kiállítás tablóin fényképek, grafikonok és rajzok segítségével a tájvédelmi körzet egyes "szigeteinek" jellegzetességei követhetők nyomon, a táj történeti kialakulásától kezdve egészen a védetté nyilvánításig.
| |||