„Berde Áron” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor:
[[Fájl:Jelentes.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Jelentés az 1845-1850-ig megjelent természettudományi munkák legjobbjainak megjutalmazásáról]]
[[Fájl:Berde kripta Kolozsváron.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Berde család kriptája a kolozsvári [[Házsongárdi temető]] I.a. parcellájában.]]
Laborfalvi '''Berde Áron''' ([[Laborfalva]], [[1819]]. [[március 8.]] – [[Kolozsvár]], [[1892]]. [[június 25.]]) magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője, a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem |Kolozsvári Tudományegyetem]] [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem #Az egyetem rektorai|első rektora]].
 
== Életpályája ==
A székely laborfalvi Berde család sarja. Az algimnáziumot 1827-től [[Székelykeresztúr]]on, a felsőbb osztályokat 1837-től a kolozsvári [[Unitárius vallás|unitárius]] főiskolában végezte. [[1841]] augusztusában a kolozsvári unitárius kollégiumhoz választották meg tanárnak; bővebb kiképzés végett 1842-ben [[Berlin]]be ment, hol két évig maradt és a természettudományokat tanulmányozta. A szünidőt tanulmányi utazásokra használta; fölkereste a híresebb egyetemeket, [[Gießen|Giessenben]] a vegytani elemzés érdekében egy hónapot töltött; majd [[Franciaország]] és [[Svájc]] egy részét utazta be. Hazatérte után [[1844]]. október elején foglalta el a tanári székét, ott [[1863]]-ig a természettudományok oktatásával foglalkozott. Ekkor szervezték meg a kolozsvári jogakadémiát, benne rendes tanszéket nyert mint a nemzetgazdaság és politika tanára; utóbb a statisztika, pénzügytan, az osztrák birodalomhoz tartozó országok történelme jutottak neki rendkívüli tantárgyakul. A [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]] megszervezésével pedig odalétrehozásakor nevezték ki nyilványos rendes tanárrá a nemzetgazdaság- és pénzügytanrapénzügytan tanszékre; 1872–73-ben az egyetem első rektora, 1883–84-ben pedig a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1890 őszén nyugalomba vonult. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1858]]. [[december 15.|december 15-én]] választotta levelező tagjai sorába.
 
Híres mondása, amely a rektori székfoglalójában hangzott el: „''Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben.''”<ref>Tonk Sándor: Erdély magyar egyeteme, in: ''125 éves a kolozsvári egyetem'', szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.</ref>