„Gulyás Menyhért” változatai közötti eltérés

Szülei kereskedőnek szánták, azonban [[Ecsedi Kovács Gyula|E. Kovács Gyula]] a ''Hinkó, a hóhérlegény''ben 1890-ben nyújtott felejthetetlen alakítása miatt határozta el, hogy a színi pályára lép. 1895-től [[Rákosi Szidi]] színiiskolájában tanult, s kezdetben drámai szerepkörre készült, csupán később tért az operettszerepekre. Még növendékként megmutatkozott rendezői tehetsége is. 1897-ben [[Szabadka|Szabadkán]] lépett fel először [[Pesti Ihász Lajos]]nál a ''Gyimesi vadvirág''ban mint Balánka János. Ekkor cselszövőszínész és siheder szerepekben volt látható. Játszott vidéken, 1901–02-ben [[Sátoraljaújhely]]en, 1903–04-ben [[Székesfehérvár]]on, 1904–05-ben [[Marosvásárhely]]en, 1905–07-ben [[Munkács]]on, 1907–08-ban [[Miskolc]]on, 1908 és 1914 között [[Kecskemét]]en. Részvett az [[első világháború]]ban. 1916-tól 1919-ig Székesfehérváron, 1921–22-ben Újpesten, 1923–24-ben [[Szeged]]en, 1924–25-ben Pécsett játszott és mint rendező is működött. Igazgatói voltak Mezei Kálmán, [[Rakodczay Pál]] (Szatmár), [[Palágyi Lajos (színművész)|Palágyi Lajos]] (Miskolc), [[Mariházy Miklós]] (Kecskemét), Halasi Béla, Dobó Sándor (Győr), [[Andor Zsiga]] (Szeged), [[Asszonyi László]] (Pécs), [[Fodor Oszkár (színművész)|Fodor Oszkár]], Szabó Ferenc, Kiss Árpád (Szatmár). Rendezőként ötletes, jól fegyelmezett előadásokat szervezett. 1925-ben kapott színigazgatói engedélyt. 1925–1931 között [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]], 1927–28-ban [[Kecskemét]]en, 1928 és 1933 között [[Kaposvár]]ott, 1930–33-ban [[Békéscsaba|Békéscsabán]] szerepelt, majd ezt követően nyugdíjba vonult. Sokáig tagja volt a Színészegyesület tanácsának, fegyelmi bíróságának és vizsgáztató bizottságának is.