Wikipédia

„Szerbia összeomlása 1915-ben” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
4. sor:
 
==Előzmények==
[[Fájl:General Von Mackensen.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[August von Mackensen]] német tábornok]]
[[Fájl:Nikola Pasic 1.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Nikola Pašić|Nikola Pasics]] szerb miniszterelnök]]
{{Lásd még|Szerbia elleni hadjárat (első világháború)}}
[[1915]] elején, miután a törökök vereséget szenvedtek a [[Sarıkamışi csata (1914)|sarıkamışi csatában]] és a [[szuezi offenzíva|szuezi offenzívában]], [[Erich von Falkenhayn]], a német [[főparancsnok]] megpróbálta meggyőzni az Osztrákosztrák-Magyarmagyar vezérkar főnökét, [[Franz Conrad von Hötzendorf|Conrad von Hötzendorf]]ot [[Szerbia]] elfoglalásának fontosságáról.
 
Ha a [[központi hatalmak]] elfoglalnák Szerbiát, a németeknek lenne egy vasútvonaluk, mely a [[Német Birodalom]]ból indul, és az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchián]] keresztül egészen [[Konstantinápoly]]ig ér. Így a németek képesek lennének hadianyagot, vagy akár katonákat küldeni, hogy segítsék az [[Oszmán Birodalom|Oszmán Birodalmat]]. Szerbia azért is volt stratégiai terület, mivel [[Román Királyság|Románia]] nem akart a [[központi hatalmak]]hoz csatlakozni (később egyébként az [[antant]]hoz csatlakozott).<ref name="F5">Faragó, 5. oldal</ref>
13. sor:
Az Osztrák-Magyar Monarchia nem különösebben volt érdekelt az ügyben, bár szerették volna legyőzni Szerbiát. Számukra a legveszélyesebb ellenség [[Orosz Birodalom|Oroszország]] volt, és [[Olasz Királyság|Olaszország]] hadbalépését követően a Monarchia hadereje teljesen le lett kötve.
 
[[II. Vilmos német császár]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király és császár]] [[August von Mackensen|Mackensen Ágostot]]t bízta meg a hadjárat vezetésével.<ref name="F5"/>
 
[[Théophile Delcassé|Delcassé]] francia és [[Edward Grey|Grey]] angol külügyminiszterek kijelentették, hogy a központi hatalmak és Bulgária együttes támadása esetén Szerbiát támogatni fogják.<ref name="F6">Faragó, 6. oldal</ref>
 
[[Nikola Pašić|Nikola Pasics]] szerb miniszterelnök [[október 23.|október 23-án]] kelt levelében leírja, hogy a bolgárok árulók, de az oroszok elpusztítják őket. Az angol és a francia erők is közel vannak Szerbiához. Ugyanakkor arról is meg volt győződve a szerb vezetés, hogy a Románia és [[Görögország]] a szerződések szerint rátámadnak Bulgáriára. Olaszország támogatására pedig nem számíthattak, mivel az antant az olaszoknak ígért pár [[Dalmácia|dalmát]] szigetet és [[Trieszt]]et, amit a szerbek is meg akartak szerezni.<ref name="F6"/>▼
 
 
▲[[Nikola Pašić|Nikola Pasics]] szerb miniszterelnök [[október 23.|október 23-án]] kelt levelében leírja, hogy a bolgárok árulók, de az oroszok elpusztítják őket. Az angol és a francia erők is közel vannak Szerbiához. Ugyanakkor arról is meg volt győződve a szerb vezetés, hogy a Románia és [[Görögország]] a szerződések szerint rátámadnak Bulgáriára. Olaszország támogatására pedig nem számíthattak, mivel az antant az olaszoknak ígért pár [[Dalmácia|dalmát]] szigetet és [[Trieszt]]et, amit a szerbek is meg akartak szerezni.<ref name="F6"/>
 
===Bulgária belépése===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbia_összeomlása_1915-ben”