„A Magyar Királyság az első világháborúban” változatai közötti eltérés

A trianoni békediktátum következtében [[Erdély]], a [[Partium]] és a [[Temesköz]] keleti fele Romániához került. {{szám|103093|km²}}, a Magyar Királyság 31,78%-a lett Románia része, nagyobb terület, mint a megmaradt Magyarország. Románia további területekre is igényt tartott, a [[Tiszántúl]]on katonai közigazgatást vezetett be, a megszálló román csapatokat csak 1920 márciusában vonva ki Magyarország tiszántúli területeiről. Horvátország, Szlavónia, a [[Szerémség]], a [[Bánság]] nyugati része, [[Bácska]], a [[Drávaköz]], a [[Muraköz]] és a [[Muravidék]] Szerbiához került. A megerősödő délszláv állam azonban a [[belgrádi egyezmény (1918)]] során szerb megszállás alá került [[Baranya vármegye]] egészére is igényt formált, így alakult meg 1921-ben a tiszavirág-életű [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]].<ref>Szűts Emil: ''Az elmerült sziget. A Baranyai Szerb–Magyar Köztársaság.'' Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1991. 93. o. {{ISBN |963 7272 42 9}}</ref> Északon a főleg [[ruszinok]] által lakott [[Kárpátalja]], a főként [[szlovákok]] lakta [[Felvidék]] és a szinte csak magyarok lakta [[Csallóköz]], együttesen mintegy {{szám|61633|km²}} [[Csehszlovákia]] része lett. Egy nyugati területsáv [[Burgenland]] néven Ausztria része lett; [[Fiume]] városát Olaszország szerezte meg, kisebb szepességi és Árva megyei területek Lengyelországhoz kerültek.