„Alfred Kinsey” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
5. sor:
Kinsey [[1894]]-ben született, erősen vallásos, konzervatív családban. Már fiatalon nagy érdeklődést mutatott a természet iránt. Apja nyomására azonban mérnöknek kezdett tanulni a [[Stevens Institute of Technology]]-ban, ám két év után otthagyta az egyetemet. [[1916]]-ban egyetemi diplomát szerzett [[biológia|biológiából]] és [[pszichológia|pszichológiából]] a [[Bowdoin College]]-ban. Tanulmányait a [[Harvard Egyetem|Harvard]]on folytatta, ahol [[1919]]-ben doktori fokozatot szerzett. Tudományos munkásságának középpontjában a [[gubacsdarázs|gubacsdarazsak]] álltak.
 
Kinsey [[1921]]-ben feleségül vette [[Clara Bracken McMillen]]t, négy gyermekük született. Kinsey [[biszexuális]] irányultságát számos független forrás is megerősítette.<ref>James H. Jones: ''Alfred C. Kinsey : A Public/Private Life'' (W W Norton & Co , 1997) {{ISBN |0393040860}}</ref>
 
== A Kinsey-jelentés ==
 
Kinsey-t gyakran a [[szexológia]], az emberi szexualitás tudományos tanulmányozásának megalapítójaként tartják számon. A szexualitás témájával az [[1930-as évek]]ben kezdett foglalkozni. Egy [[1935]]-ös előadásában a „későn házasodás” (vagyis a szexuális önmegtartóztatás) káros fiziológiai hatásairól elmélkedett. Ezt követően a [[Rockefeller Alapítvány]] támogatásával nagyszabású kutatási programba kezdett. A kutatási eredményeket két kötetben (az ún. ''Kinsey-jelentés'') publikálta. Az 1948-ban megjelent első kötet<ref>Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: ''Sexual Behavior in the Human Male'' (W.B. Saunders, 1948) {{ISBN |0-253-33412-8}}</ref> a férfiak, az 1953-ban megjelent második kötet<ref>Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: ''Sexual Behavior in the Human Female'' (W.B. Saunders, 1953). {{ISBN |0-253-33411-X}}.</ref> a nők szexuális viselkedésével foglalkozott.
 
=== A Kinsey-skála ===
21. sor:
A kutatás módszertanát számos kritika érte. Egyrészt a mintában jelentősen felülreprezentáltak voltak bizonyos társadalmi csoportok (a megkérdezettek 25%-a [[börtön]]viselt, 5%-a [[prostituált]] volt). Másrészt csak olyan emberek adatait tartalmazta, akik hajlandóak voltak a kutatásban részt venni. Mivel a [[szexualitás]] az [[1940-es évek]] [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikájában]] tabutémának számított, ez is torzított mintát eredményezett.
 
A kritikákra válaszolva [[Paul Gebhard]], az Kinsey által alapított intézet későbbi vezetője, fejlett statisztikai módszerekkel próbálta a mintát megtisztítani a fent említett torzító hatásoktól. Az [[1973]]-ban publikált jelentés<ref>Paul H. Gebhard és Alan B. Johnson: ''The Kinsey Data: Marginal Tabulations of the 1938-1963 Interviews Conducted by the Institute for Sex Research'' (Indiana University Pressm, 1998) {{ISBN |0253334314}}</ref> szerint – a kutatók legnagyobb meglepetésére –, a megtisztított adatok nem tértek el jelentősen a Kinsey által korábban publikáltaktól.
 
== Jegyzetek ==