„Avar Kaganátus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) leegyszerűsítés ki |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
40. sor:
[[Fájl:Szarvasi késő avar kori csont tűtartó.jpg|bélyegkép|balra|120px|A [[Szarvas (település)|szarvasi]] késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó négy oldalán, összesen 59 betűből álló rovásfelirat látható, ez az írás lényegében azonos az [[1799]]-ben talált [[nagyszentmiklósi kincs]] edényein megfigyelhető [[rovásírás]]sal]]
Az egyes vélemények szerint az első [[magyar nyelv]]ű írásos emlék ebből a korból származik. A [[Szarvas (település)|Szarvason]] talált tűtartó rovás felirata [[Vékony Gábor]] szerint magyar nyelven ad értelmes szöveget. [[Róna-Tas András]] ugyanakkor ótörökül fejtette meg a feliratot. Biztosnak tekinthető olvasata nincs.<ref>[[Vékony Gábor]]: ''Magyar őstörténet - Magyar honfoglalás'' (Nap, 2005) {{ISBN
[[670]] után véget értek az avarok [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] elleni háborúi, miután a [[Balkán (térség)|Balkán]]on új államot teremtő, onoguroknak is nevezett bolgártörökök [[Aszparuh]] kán vezetésével beékelődtek a két birodalom közé. Ugyanekkor új [[etnikum]] jelent meg a Kárpát-medencében is, amely szintén onogurokként szerepel a forrásokban (''uniguri'', ''ungri''). Őket általában az [[Onogur-bolgár birodalom]] népeivel azonosítják, de néhányan a [[László Gyula (történész)|László Gyula]] által kidolgozott [[kettős honfoglalás]] elmélet alapján a [[magyarok]] első bevándorlási hullámát látják bennük.
| |||