Wikipédia

„Báb (vallási vezető)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a →‎Tanításai: clean up, replaced: egy éves → egyéves AWB
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
9. sor:
=== Gyermekkora ===
{{Bahái}}
1819. október 20-án született a perzsiai Sirázban, egy jól ismert kereskedő családban. Mindkét ágon [[Mohamed próféta]] egyeneságú leszármazottja volt. Apja nem sokkal fia születése után meghalt, így a Bábot nagybátyja, ''Hádzsi Mirza Szejed Ali<!-- bahá'í írásmóddal Ḥájí Mírzá Siyyid `Alí -->'' nevelte fel.<ref>Balyuzi, H.M. (1973). The Báb: The Herald of the Day of Days. Oxford, UK: George Ronald, pp. 30-41. {{ISBN |0-85398-048-9}}.</ref>
 
Miután nagykorúvá vált, csatlakozott nagybátyja családi vállalkozásához és kereskedő lett ő is [[Busehr]] városában. 1842-ben feleségül vette ''Hádidzsé<!-- bahá'í írásmóddal Khadíjih-Bagum -->''-t, akitől egy fia született, Ahmed, aki még csecsemőkorában meghalt.<ref>MacEoin, Dennis. (1989). „Bāb, Sayyed `Ali Mohammad Sirazi”. Encyclopædia Iranica.</ref>
48. sor:
A Báb 40 napot töltött a tartomány fővárosában, [[Tebriz]]ben, majd tovább vitték [[Máku]] erődjébe. A vár parancsnoka az első két hétben ellenségesen viselkedett és senkit sem engedett a Báb közelébe. Egy misztikus élménye után a szigorú őrizete fokozatosan meglazult, és az erőd kapui kinyíltak követői előtt, akik egyre nagyobb számban érkeztek Perzsia minden tájáról. A Máku börtönében töltött időben nyilatkoztatta ki a Báb legjelentősebb művét, a Perzsa Bayánt. Ebben a könyvben fektette le törvényeit, jelentette ki világosan és egyértelműen egy az övénél nagyobb, másik kinyilatkoztatás eljövetelét, és sürgette követőit, hogy keressék és találják meg azt, „Akit Isten ki fog nyilvánítani”.
 
Mikor a nagyvezír megtudta, hogy a Báb kivívta Máh-Kú népének csodálatát, és hogy hite továbbra is terjed az egész országban, újabb rendeletet adott ki, hogy vigyék a Bábot Cserik <!-- bahá'í írásmóddal Chihríq --> erődjébe. A Báb itt is hamarosan elnyerte mind az erődben szolgáló tisztek, mind a környék lakóinak tiszteletét és csodálatát. A környék legkiválóbb vallási vezetői közül is néhányan elfogadták az új hitet, és elhagyva kiváltságos tisztségüket csatlakoztak a Báb követőihez. A hatóságok türelme akkor fogyott el, amikor a nagyvezír személyes barátjának a fia, Dajján<ref>Születési nevén Mirzá Aszadulláh, akit a Báb később Dajjánnak nevezett el.</ref> is bábivá lett és megjelent egy lelki tanító<ref>Navváb</ref> [[India|Indiából]], aki gyalogosan érkezett álma által vezérelve a Megígértet keresve.<ref>[http://bahai.hu/konyvtar/letoltes/bahai_irasok/Nabil_elbeszelese.pdf Zena Soarbjee: Nabíl elbeszélése.] Budapest, Magyarországi Bahá'í Közösség, 2008. {{ISBN |978-963-87806-0-7}} 85-86. oldal</ref>
 
=== Kihallgatása ===
54. sor:
A nagyvezír 1848 júliusában elrendelte, hogy azonnal vigyék a Bábot [[Tebriz]]be. Összehívták a vallási vezetőket, hogy hallgassák ki a Bábot, és ők döntsenek a leghatásosabb eszközről, mellyel befolyásának véget vethetnek. E kihallgatáson a papság és a kormánytisztviselők megpróbálták megalázni a Bábot. A trónörökös, a későbbi [[Nászer ad-Din perzsa sah]] jelenlétében így jelentette be küldetését: ''"Én vagyok, Én vagyok a Megígért! Én vagyok Az, Kinek nevét ezer éve imáitokba foglaljátok, Akinek említésére felemelkedtek, Akinek eljövetelére vágyódtok, s Akinek Kinyilatkoztatásáért Istenhez imádkoztok. Bizony mondom néktek, hogy Kelet és Nyugat népei kötelesek Szavamnak engedelmeskedni, és Személyemmel szövetséget kötni."''
 
A kihallgatáson jelenlévők nem tudtak megegyezni a Báb sorsában. Büntetésként tizenegy talpverésre ítélték. Pár nappal a tárgyalás után a Bábot visszavitték Cserikbe. Ellenségei végül azonban arra a meggyőződésre jutottak, hogy amíg a Báb él, lehetetlen megállítani növekvő befolyását.<ref>[http://bahai.hu/konyvtar/letoltes/bahai_irasok/Nabil_elbeszelese.pdf Zena Soarbjee: Nabíl elbeszélése.] Budapest, Magyarországi Bahá'í Közösség, 2008. {{ISBN |978-963-87806-0-7}} 87-89. oldal</ref>
 
=== Kivégzése ===
64. sor:
A Bábot ugyanabban a szobában találták meg, ahol a kivégzés előtt nem engedték befejezni beszélgetését titkárával. Szám Kán megtagadta, hogy katonái újra tüzeljenek. Másik, muszlimokból álló ezredet kellett kivezényelni a folytatásra. A Bábot és Ániszt újra felkötözték, és a katonák tüzet nyitottak. Ez alkalommal a golyók célba találtak. A Bábot és társát darabokra szaggatták, de az arcuk szinte érintetlen maradt.
 
Másnap reggel a tebrizi orosz konzul egy rajzolót küldött a szigorúan őrzött árokhoz, melybe a Báb és Ánisz testét dobták ki, hogy készítsen egy vázlatot holttestükről. Az éj leple alatt két bábi elvitte a Báb maradványait, mely több városon keresztül rejtve, 1909-ben [[Haifa|Haifában]] lett végső nyugalomra helyezve, a Világörökség részének választott Bahái Világközpontban.<ref>[http://bahai.hu/konyvtar/letoltes/bahai_irasok/Nabil_elbeszelese.pdf Zena Soarbjee: Nabíl elbeszélése.] Budapest, Magyarországi Bahá'í Közösség, 2008. {{ISBN |978-963-87806-0-7}} 117-123. oldal</ref>
 
== Tanításai ==
91. sor:
Ismertebb művei:
* Kajjúm al-aszmá<!-- bahá'í írásmóddal Qayyúmu'l-Asmá' -->, magyarázat József szúrájához: A 9300 versből álló mű 111 fejezete a Korán egy-egy verséről írt magyarázat. Előre vetíti a valódi József, [[Baháalláh]] szenvedéseit saját testvérétől. Ennek írta első fejezetét 1844. május 23-án az első hívőnek, Mollá Hoszeinnek. A Báb működésének kezdetén ez a könyv széles körben elterjedt, ez szolgált a bábiknak szent könyvül, hasonlóan mint a [[Korán]], a muszlimok számára. Az arabul írt művet első női híve, Táhere fordította perzsára.<ref>Shoghi Effendi [http://reference.bahai.org/en/t/se/GPB/gpb-3.html#pg23 God Passes By] US Bahá’í Publishing Trust, 1979 second printing, 23-24. oldal.</ref>
* Perzsa Baján (bahái írásamóddal: Bayán, magyarul: értekezések), a Báb legfontosabb műve és tanításainak érett összefoglalója. Máku börtönében írta 1847-48 között. Ebben a műben fejti ki a Báb legbővebben a többi írásában is megjelenő gondolatot a hamarosan megjelenő újabb isteni hírnökről, „Akit Isten ki fog nyilvánítani”. A.L.M. Nicholas, a perzsa születésű tebrizi francia konzul fordította le franciára.<ref>[http://www.bahai.hu/?page_id=344 A Hét Völgy és a Négy Völgy] Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa, Budapest, 1998. {{ISBN |963-03-6188-4}} Előszó, 4. bekezdés</ref>
További művei: Khasá'il-i-sab`ih, Kitáb-i-Rúḥ, Sahífih baynu'l-haramayn, Kitáb-i-Fihrist, Sahífih-yi-Ja`fariyyih, Tafsír-i-Súrih-i-Kawthar, Nubuvvih khássih, Tafsír-i-Súrih-i-va'l-`asr, Arab Baján, Dalá'il-i-Sab'ih, Kitáb-i-Asmá', Kitáb-i-panj sha'n.
 
104. sor:
 
== Irodalom ==
* Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá'í hit; Gondolat Kiadó 1992. {{ISBN |963-282-668-X}}
* Zena Soarbjee: Nabíl elbeszélése. Budapest, Magyarországi Bahá'í Közösség, 2008. {{ISBN |978-963-87806-0-7}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Báb_(vallási_vezető)”