Főmenü megnyitása

Módosítások

a
ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
 
== Története ==
A ''[[Keszthelyvidéki HÉV]]'' társaság által épített vasútvonal a ''[[Déli Vasút]]társaság'' [[Buda (történelmi település)|Buda]](pest)–[[Nagykanizsa]]–[[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornya]] vasútvonalának a (jelenleg a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 30-as számú [[Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal]]a) [[Balatonszentgyörgy]] állomásától indult. A [[Balaton]] akkori legnagyobb városáig, [[Keszthely]]ig tartó 9,7&nbsp;km hosszú vonalat [[1888]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] nyitották meg.<ref>Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN |963-552-313-0}})</ref> A vasútvonal felépítményét 20&nbsp;kg/fm tömegű, „n” jelű [[sín]]ekből építették, a legnagyobb, 50&nbsp;m hosszú [[híd]]ja a [[Zala (folyó)|Zala folyó]] felett épült.
 
A társaság később, [[1902]]-ben megkezdte a vonal bővítését. A [[Tapolca|Tapolcáig]] történő hosszabbítást [[1903]]. [[július 7.|július 7-én]] adták át a forgalomnak,<ref>Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN |963-552-314-9}})</ref> így a vasútvonal hossza 35&nbsp;km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6&nbsp;kg/fm tömegű „i” jelű [[sín]]ekből építették, a régi szakaszon a felépítményt [[faalj|talpfa]] sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10&nbsp;tonna, a régin 9&nbsp;tonna [[tengelyterhelés]]t engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a ''[[Déli Vasút]]'' üzemeltette.
 
A vasút [[Tapolca|Tapolcán]] csatlakozott az [[1891]]-ben átadott {{vvr|26}}hoz. [[1909]]-ben pedig elkészült a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] {{vvr|29|észak-balatoni}} vasútja, amely szintén Tapolcáig tartott.
37 390

szerkesztés