„Bór” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AkH. 12. kiadás: egybe- és különírás változása kézi ellenőrzéssel |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
12. sor:
A bór elnevezése az [[Arab nyelv|arab]] ''{{unicode|بورق}}'' ''(buraq)'' vagy a [[perzsa nyelv|perzsa]]''{{unicode|بوره}}'' ''(burah)'' szóból származik,<ref>{{Cite book|title =The Origins of English Words: A Discursive Dictionary of Indo-European Roots|first = Joseph T.|last = Shipley|publisher = JHU Press|year = 2001|isbn = 978-0-8018-6784-2|url = https://books.google.com/?id=m1UKpE4YEkEC&pg=PA83}}</ref> amelyek a [[bórax]] ásvány nevei.<ref>{{cite web|url = https://web.archive.org/web/20090922221916/http://www.innvista.com/science/chemistry/elements/etymolo.htm|title = Etymology of Elements|publisher = Innvista|accessdate = 2009-06-06}}</ref>
[[Fájl:Sassolite.jpg|220px|thumb|left|[[Szasszolit]] ásvány.]]
A bór vegyületei évezredek óta ismertek. A bórax ismert volt [[Tibet]] nyugati sivatagaiban, ahol elnevezése a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] eredetű ''tincal'' volt. Kr. u. [[300]]-ban már bóraxtartalmú mázakat használtak [[Kína|Kínában]], és a ''tincal'' elérte a Nyugatot is, amit a perzsa alkimista [[Dzsábir ibn Hajján]] feltehetőleg megemlít Kr. u. [[700]]-ban. [[Marco Polo]] a 13. században hozott vissza néhány mázat [[Olaszország]]ba. Agricola 1600 körül feljegyezte a bórax folyatószerként való használatát a [[kohászat]]ban. 1777-ben [[bórsav]]at találtak a [[firenze|firenzéhez]] közeli [[termálvíz]] forrásokban (soffioni), amely ''sal sedativum'' néven vált ismertté, és főleg orvosi célokra használták. A ritka [[szasszolit]]-ásvány nevét az olaszországi [[Sasso]]ról kapta, amely az [[európa]]i bórax fő forrása volt 1827 és 1872 között, amikor is [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] források léptek a helyébe.<ref name=borates>{{Cite book|pages=102; 385–386|title=Borates: handbook of deposits, processing, properties, and use| author = Garrett, Donald E.| publisher =Academic Press| year= 1998| isbn=0-12-276060-3}}</ref><ref name=boron>{{cite web| accessdate= 2009-05-05| url = http://mysite.du.edu/~jcalvert/phys/boron.htm| title = Boron|work=University of Denver|author=Calvert, J. B.}}</ref> A bór vegyületei viszonylag ritkán használt vegyszerek voltak az 1800-as évekig, amikor [[Francis Marion Smith]] ''Pacific Coast Borax Company'' népszerűvé, valamint nagy mennyiségben elérhetővé, és így olcsóvá tette azokat.<ref>Hildebrand, G. H. (1982) "Borax Pioneer: Francis Marion Smith." San Diego: Howell-North Books. p. 267 {{ISBN
A bórról nem tudták, hogy önálló elem, amíg Sir [[Humphry Davy]], [[Joseph Louis Gay-Lussac]] és [[Louis Jacques Thénard]] el nem különítette.<ref name="Davy">{{cite journal|author = Davy H|year = 1809|title = An account of some new analytical researches on the nature of certain bodies, particularly the alkalies, phosphorus, sulphur, carbonaceous matter, and the acids hitherto undecomposed: with some general observations on chemical theory|url = https://books.google.com/books?id=gpwEAAAAYAAJ&pg=PA140#v=onepage&q&f=false|journal = Philosophical Transactions of the Royal Society|volume = 99|pages = 33–104|doi = 10.1098/rstl.1809.0005}}</ref><ref name="Lussac">Gay Lussac, J.L. and Thenard, L.J. (1808) [https://books.google.com/books?id=e6Aw616K5ysC&pg=PA169#v=onepage&q&f=false "Sur la décomposition et la recomposition de l'acide boracique,"] ''Annales de chimie'' [later: Annales de chemie et de physique], vol. 68, pp. 169–174.</ref> 1808-ban Davy megfigyelte, hogy borát-oldatba elektromos áramot vezetve, az egyik elektródón barna [[csapadék (kémia)|csapadék]] képződik. Ezt követő vizsgálataiban [[elektrolízis]] helyett [[kálium]]mal próbálta redukálni a bórsavat. Elegendő bórt állított elő ahhoz, hogy bebizonyítsa az új elem létezését, amit ''boracium''nak nevezett el.<ref name="Davy" /> Gay-Lussac és Thénard [[vas]] segítségével, magas hőmérsékleten redukálta a bórsavat. Bór levegővel történő oxidálása révén megmutatták, hogy a bórsav egy oxidációs termék.<ref name="Lussac"/><ref name="weeks">{{Cite book |last = Weeks |first = Mary Elvira |year = 1933|title = The Discovery of the Elements|publisher = Journal of Chemical Education|location = Easton, PA|chapter = XII. Other Elements Isolated with the Aid of Potassium and Sodium: Beryllium, Boron, Silicon and Aluminum|page = 156|url = https://books.google.com/books?id=SJIk9BPdNWcC&pg=PA156|isbn = 0-7661-3872-0}}</ref> [[Jöns Jakob Berzelius]] elemként azonosította a bórt 1824-ben.<ref>Berzelius bórfluorid só redukálásával állította elő a bórt; pontosabban kálium-bórfluoridot hevített fém kálium jelenlétében. Lásd: Berzelius, J. (1824) [https://books.google.com/books?id=pJlPAAAAYAAJ&pg=PA46#v=onepage&q&f=false "Undersökning af flusspatssyran och dess märkvärdigaste föreningar"] (Part 2) (Investigation of hydrofluoric acid and of its most noteworthy compounds), ''Kongliga Vetenskaps-Academiens Handlingar'' (Proceedings of the Royal Science Academy), vol. 12, pp. 46–98; lásd különösen pp. 88ff. Újranyomva német nyelven: Berzelius, J. J. (1824) [http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k150878/f123.image.r=Annalen%20der%20Physic.langEN "Untersuchungen über die Flußspathsäure und deren merkwürdigste Verbindungen"], Poggendorff's ''Annalen der Physik und Chemie'', vol. 78, pages 113–150.</ref> A vegytiszta bór előállítása (1909) azonban vitathatatlanul az amerikai kémikus, Ezekiel Weintraub nevéhez köthető.<ref>{{cite journal|author = Weintraub, Ezekiel|year = 1910|title = Preparation and properties of pure boron|journal = Transactions of the American Electrochemical Society|volume = 16|pages = 165–184|url = https://books.google.com/books?id=e5USAAAAYAAJ&pg=PA165#v=onepage&q&f=false}}</ref><ref name="Laubengayer"/><ref>{{Cite journal| author = Borchert, W. ; Dietz, W. ; Koelker, H.| title = Crystal Growth of Beta–Rhombohedrical Boron| journal= Zeitschrift für Angewandte Physik|year=1970|page=277| volume=29|osti=4098583}}</ref>
| |||