„Cseszneki vár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
39. sor:
== Története ==
Ez az erődítményünk az 1241–42-es [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a [[Bána nemzetség|Bána nembeli]] [[Cseszneki Jakab]] királyi kardhordozó (''ensifer regis'') emeltette [[1263]] körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy [[1281]]-es oklevélben maradt fenn, amely szerint Jakab fiai közösen használhatták a várat. [[1315]]-ben a Csákok elfoglalták a várat, de [[1323]]-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneki Mihály és fia [[Cseszneki János]] részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták várbéli birtokukat a [[Csák nemzetség]]nek [[Pázmándfalu]]ért és 100 ezüstdénárért. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. [[1392]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a [[Garai család|Garai]] főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt [[1482]]-ig, a fiúág kihaltáig. A Garaiak kihalása után [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[1483]]-ban kincstárnokának, [[Szapolyai István]]nak adományozta.<ref>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: ''Várak Magyarországon''. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 41. oldal. {{ISBN
[[Fájl:Csesznek vára - részlet.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|Csesznek, várrészlet]]
60. sor:
== Források ==
* Gerő László (főszerk.): ''Várépítészetünk'' (Műszaki Könyvkiadó, 1975) {{ISBN
* [http://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/a_cseszneki_var_tortenete/ A cseszneki vár története]
* Gerő László: ''Magyar várak'' (Budapest, 1968)
|