Főmenü megnyitása

Módosítások

a
ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
{{idézet3|"Darwin napjaiban, amikor az életet és az evolúciót küzdelemnek tekintették, az eszközök és fegyverek használatát hangsúlyozták. Századunk első évtizedeiben - az edwardiánus optimizmus virágkorában - az agy, az értelem és a fennkölt gondolatok tettek minket azzá, amik vagyunk. Épp ez az agy iránti elfogultság fogadtatta el oly könnyen eredetiül a [[piltdowni ember|piltdowni hamisítványt]], amely egy modern nagyságú agykoponyát szerkesztett össze egy majomállkapoccsal. A negyvenes években, a technológia nagy fellendülésével, az eszközkészítő ember uralkodott a színen. A háborús évek sem múltak el nyomtalanul. Az emberréválásban megjelent ősként a »gyilkos majom«. És nyilván nem véletlen, hogy a hatvanas években, a tömegkommunikációs eszközök nagy felvirágozása idején<!-- sic!--> idején a nyelvet tekintették az emberi haladás fő eszközének. Napjainkban, az erősödő nőmozgalmakkal párhuzamosan, a vadászó emberférfi képét egyre inkább átveszi a kooperatív vadászó-gyűjtögető csoportok képe, amelyekben a nőké a vezető szerep." Nyilvánvaló, hogy eredetünkről szólva el-elfeledkezünk az objektivitás mércéjéről.|[[Richard Leakey]]<ref>[[Richard Leakey|Leakey, R.]]: ''The making of mankind''. Michael Joseph Ltd., London, 52.-53. Az utolsó mondat kivételével Leakey [[David Pilbeam]]tól idéz szó szerint.</ref>|40%|right}}
 
Azonban nem ez az egyetlen probléma. Egy másik tényező a tudománytörténetírás felfogásának csöndes, de a paleoantropológiába is beszivárgó „[[szociálkonstruktivizmus|szociálkonstruktivista fordulata]]”: egyes tudománytörténészek, illetve néhány paleoantropológus (köztük már a híres-neves [[Louis Leakey]] fia, Richard is) is észrevette például, hogy a paleoantropológiai cikkek hipotézisei és az emberiség geopolitikai állapotának bizonyos kirívó jellemzői („korszellem”) a cikkek megjelenésének időpontjában, szembetűnő korrelációt mutatnak (pl. nem sokkal a [[második világháború]] után, a [[hidegháború]]s feszültség évei alatt az Australopithecus tömeggyilkos természetéről születtek cikkek<ref group="mj">A „gyilkosmajom-elmélet” (''killer ape theory'') kiötlője és fő propagálója nem kisebb tekintély volt, mint [[Raymond Dart]], az [[Australopithecus]] fölfedezője; azonban az ez irányba tett régészeti kutatásokkal nem sikerült az elméletet szilárdan alátámasztani; később Dart maga is az elmélet cáfolói közé lépett (Vekerdi-Herczeg, 23. o.).</ref><ref>[[Robert Ardrey|Ardrey, Robert]] (1961). ''African Genesis: A Personal Investigation Into the Animal Origins and Nature of Man''. New York: Atheneum Books. {{ISBN |978-0002110143}}. OCLC 556678068. LCCN 61-015889.</ref>). Ennek alapjára helyezkedve, ma már kevéssé tartható az az álláspont, miszerint a paleoantropológia ugyanolyan biztonsággal képes rekonstruálni a múltat, mint az írott forrásokra alapuló történetírás. Az általános „bizonytalanság” (más szemlélettel: körültekintés, óvatosság) növekedése különösen kirívó az emberré válás problémái körül. Cikkek sora kérdőjelezte már meg pl. az olyan alapvető paradigmákat is, mint pl. hogy a H. habilis és H. erectus [[marokkő|marokkövei]] maguk tényleg használati eszközök lennének, vagy hogy az Australopithecus africanus (teljesen) felegyenesedve járt volna, hogy a különböző helyeken talált H. erectus leletek valóban egy fajba tartoznának-e, vagy hogy az erectus volt-e valóban a H. sapiens őse<ref>Day, M. H.: ''Homo erectus. An old species with new problems''. Buletin de la Societe Royal Belge d'Anthropologie et de prehistorie, 1986, 97. sz., 33-44.</ref> (az őstörténet objektivista voltát különböző módokon és fokig megkérdőjelező szakemberek egy része „posztprocesszualistának” nevezi magát; de - természetesen - viták és hipotézisek a hasonló posztmodern mozgalmak nélkül is születnek).
A harmadik tényező pedig a fogalomalkotás „metapaleoantropológiai” problémája: magának az embernek a fogalma is konstruált, s így lévén, vitatkozni lehet azon, hogy vajon az emberség fogalmát az ősembertanon belül mihez kössük leginkább - szigorúan az eszközhasználathoz, a felegyenesedve járáshoz, vagy pedig az agytérfogathoz? Más-más kritériumrendszert választva, más-más fajokat sorolhatunk inkább az emberek, vagy inkább a majmok közé.
* Charles Darwin - A fajok eredete (Magyar elektronikus könyvtár kiadása)
* {{cite journal|author=Robert J. Blumenschine és John A. Cavallo|title=A dögevés és az emberi faj evolúciója|journal=Scientific American (magyar kiadás)|year=1992|issue=12|pages=67-73}}
* [[Vekerdi László]] - Herczeg János: ''A véges végtelen''. Typotex, Bp., 1996. {{ISBN |963-7546-75-8}} . 1. fej. és lábj.-ek.
 
=== További irodalom ===
* [[Vértes László]]: Kavicsösvény. Gondolat, 1969.
* Liebermann, Ph. - Crelin, E. S.: ''A Neander-völgyi ember beszédéről''. In: Papp Mária (szerk.): ''A nyelv keletkezése''. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1974. {{ISBN |963-09-0117-X}}. 285-312. o.
 
=== Kapcsolódó szócikkek ===
37 478

szerkesztés