„Esztergom története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
157. sor:
[[1929]]-ben [[Megyei város (polgári korszak)|megyei város]]i rangot kapott. Ennek értelmében a városi tanácsot a polgármesteri hivatal váltotta fel. A munkanélküliség miatt sokan elköltöztek, vagy a [[dorog]]i bányákban találtak munkát. A világháború után a város mégis terjeszkedett dél felé, és lakossága is lassan nőtt. Az egykori laktanyák és hadifogolytáborok mellett, kezdett kialakulni a mai [[Esztergom-Kertváros]]. A legnagyobb városi bevételek az erdőkből származtak, mivel gyárak nem működtek, és a lakosság szegényen élt. A kiutat a 30-as években a turizmus jelentette. A városvezetés igyekezett megőrizni Esztergom műemléki jellegét. Uszodát építettek, 1926-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] Speyer kölcsönből kiépítették a vízvezetékrendszert és [[1934]]–[[1936|36]]-ban [[Lepold Antal]] vezetésével megkezdték a királyi vár feltárását. A Várhegyen a régi idők várfala, vármagasulata megmaradt, de jobbára csak egy kiemelkedő várfaltömbnek látszott az egész. A legmagasabb kőtömbegyüttes tetején egy viszonylag nagy rádióantenna állt, a vár jelentős részét pedig még akkor temették be, amikor megkezdték a bazilika építését. Az ásatások és az 1938-as Szent István emlékév ismét Esztergomra terelték a figyelmet. A városban egy mozi és 57 kocsma működött. Esztergomban 1934-ben indult be a repülőgépgyártás, ami 1936-ban nagy lendületet vett idősebb Rubik Ernő vezetése alatt. ''(Részletes történethez lásd: [[Esztergomi repülőtér#Története|Esztergomi repülőtér]]!'')
 
Az [[első bécsi döntés]]t követően 1938-ban újjá alakult a történelmi [[Esztergom vármegye]]. Ez újra életet lehelt a királyvárosba, ahova rengeteg lakás- és munkakereső érkezett. A sok bevándorló hatalmas lakáshiányt okozott, ami a háborúig tartott. [[1924]]-től [[1941]]-ig az esztergomi Előhegyen töltötte nyarait [[Babits Mihály]]. A költő háza az ország irodalmi életének egyik gyújtópontja volt. Jelenléte Esztergom szellemi életére nagy hatással volt. Ma a nyaraló [[Babits Mihály Emlékház|múzeumként]] működik. A nemzeti bizottságok hosszas vitái nyomán [[1945]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] ismét Esztergomban alakult meg Komárom-Esztergom vármegye Törvényhatósági Bizottsága. 1941-ben, már az [[első bécsi döntés]] után állami szinten is felmerült Esztergom, [[Dorog]] és [[Párkány (település)|Párkány]] egyesítése (Pesthez, Budához és Óbudához hasonlóan), de ez meghiúsult.<ref>Meggyes Miklósné (szerk.): Szent István városa Esztergom, 2005, {{ISBN |963 219 3180}}</ref>
 
== A második világháború alatt ==