„Gelence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
45. sor:
A zabolai gróf [[Mikes család]] ipari méretű európai viszonylatban is jelentős fűrésztelepet működtetett (Zernye, Putna, [[Zabola]], [[Bereck]], [[Sepsibükszád]]). A kötélpályás (20 km), vízi-, illetve úszócsatornás szállítás mellett a gelencei üzemtől a Brassó–Háromszéki vasúttal való találkozásig. 1905-ben gróf [[Mikes Armin]] 17 km hosszúságú erdei vasutat épített amelyet a zabolai vasútállomással (Eva Major).
Az első világháborúban a román betörésnek már az első napján, [[1916]]. [[augusztus 27.|augusztus 27]]-én elérték a támadó román csapatok Gelencét. A falu székely lakossága fegyvert fogott, de a túlerőben lévő román hadsereg lemészárolta őket.<ref>Pilisi Lajos: A megrohant és felszabadított Erdély - ''Athenaeum, Budapest 1916 (eredeti kiadás) / Auktor Könyvkiadó, Budapest 2005 {{ISBN
{{forrás|A gelencei római katolikus Domus História szerint nem támadták meg a román csapatokat a falubeliek. Pilisi állítása téves. „Augusztus 28-án, a betörés napján Ojczinger János telepi munkást, aki éppen a hegyoldalon a legelőre terelte a kecskéit, s aki süketsége miatt nem hallotta meg a rákiáltó katonát, ennek golyója megölte” – írja Ft. Sólyom Géza gelencei plébános, aki 1900 és 1936 között szolgált Gelencén. Ez az egy halott volt a betöréskor.}}
| |||