„Francia hatok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a File: → Fájl:
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
21. sor:
De ez csak egy olvasata a Hatok keletkezéstörténetének. Más szerzők, mint ''Ornella Volta'' kiemelik [[Jean Cocteau]] manőverezéseit, hogy vezetője legyen egy [[avantgárd]] zenei csoportosulásnak, hasonlóan, ahogy nem sokkal azelőtt a [[kubizmus|kubista]] és a [[szürrealizmus|szürrealista]] csoportok tűntek fel [[Pablo Picasso]], [[Guillaume Apollinaire]] és [[André Breton]] vezetésével a [[képzőművészet]]ben illetve az [[irodalom]]ban. Az, hogy Satie otthagyta a ''Les nouveaux jeunes'' társaságot kevesebb mint egy évvel az indulásuk után, „égből pottyant ajándék” volt Cocteau számára terve valóra váltásához. [[1918]]-as [[esszé]]jében (''Le coq et l'Arlequin'') fejtette ki a nézeteit arról. milyennek is kellene lennie kora művészetének, különös tekintettel a zenére: „Elég a felhőkből, a hullámokból, az akváriumokból, a sellőkből s az éjszakai illatokból. Nekünk földönjáró zenére van szükségünk, a hétköznapok zenéjére.”
 
Az I. világháború után Cocteau és a Hatok sűrűn látogatták a ''La gaya'' nevű bárt, amely később – amikor a létesítmény nagyobb helyre költözött – a ''Le Boeuf sur le Toit'' (Ökör a háztetőn) nevet kapta, mivel Milhaud és Cocteau híres balettjének ötlete a régi telephelyen fogant meg.<ref>Roger Stéphane, "Portrait souvenir de Jean Cocteau" (egy [[1963]]-as TV-interjú átirata a szerző és a riportalany által, 63-67. oldal) Tallandier 1964 {{ISBN |2-235-01889-0}}</ref> Az átkeresztelt mulató nyitásának éjszakáján ''Jean Wiéner'' zongorista [[George Gershwin]] és [[Vincent Youmans]] számokat adott elő, Cocteau és Milhaud pedig [[ütőhangszerek]]en játszott. A vendégek között megjelent [[Szergej Pavlovics Gyagilev|Szergej Gyagilev]] balett impresszárió, [[Pablo Picasso]] festőművész, [[René Clair]] filmrendező, [[Jane Bathori]] operaénekesnő és [[Maurice Chevalier]] színész-énekes.
 
A csoport hivatalosan [[1920]] januárjában alakult meg, ''Henri Collet'' zenekritikus és zeneszerző kétrészes cikkével, amely a ''Comoedia'' folyóiratban jelent meg. Bár minden bizonnyal Cocteau állt a cikkek hátterében, a ''Les Six'' nevet Collet adta, az orosz Ötök mintájára.
103. sor:
 
== Források ==
*[[Benjamin Ivry]] (1996). ''Francis Poulenc''. Phaidon Press Limited. {{ISBN |0-7148-3503-X}}.
*Fondation Erik Satie, ''Le groupe des Six et ses amis: 70e anniversaire'' – Placard, Paris 1990 – 40 p. – {{ISBN |2-907523-01-5}}
*[[Ornella Volta]], ''Satie/Cocteau – les malentendus d'une entente: avec des lettres et des textes inédits d'Erik Satie, Jean Cocteau, Valentine Hugo et Guillaume Apollinaire'' – Castor Astral – 1993 – {{ISBN |2-85920-208-0}}
*[[Jean Cocteau|Cocteau, Jean]] – ''Le coq et l'Arelquin: Notes Autour de la Musique'' – Avec un portrait de l'auteur et deux monogrammes par P. Picasso – Paris, Éditions de la Sirène – 1918
*Roger Nichols – ''The Harlequin Years: Music in Paris 1917-1929'' – 2002 – {{ISBN |0-500-51095-4}}
*[http://www.scena.org/lsm/sm6-1/coq-en.html ''Les Six'', Satie, and Cocteau – by Stéphane Villemin]
*Shapiro, Robert (2011). ''Les Six: The French Composers and their Mentors Jean Cocteau and Erik Satie''. Peter Owen Publishers, London/Chicago. {{ISBN |978-0-7206-1293-6}}
*[http://www.irodalmiradio.hu/femis/zene/kszerzo/h_menu/4hatok.htm A Francia hatok az ''irodalmiradio.hu (Fuchs Izabella)'' oldalán]