„Horváth Márk (várkapitány)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A "Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566" Emlékév keretén belül sor kerül(t) a Szigetvárhoz szorosabban illetve tágabban kapcsolódó szócikkek tökéletesítésére, illetve sor kerül majd hiányzó szócikkek létrehozására is. |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
30. sor:
Horváth Stancsics Márk és serege ezzel megakadályozta a [[Dél-Dunántúl]] török kézre kerülését. A megrongált vár védműveinek helyreállításában és fegyverzetének megerősítésében jelentős szerepet vállaló Horváth 1557 tavaszán – egyrészt hatásköri viták és az általa szükségesnek tartott utánpótlás elmaradása, másrészt nem sokkal korábbi súlyos lovasbalesete miatt – lemondott posztjáról, de továbbra is királyi zsoldban állva egy esztendőre visszavonult Körmendre.
Stancsics 1556. augusztus 23-án egy jelentést írt amiben leírja, az az ostrom és a támadás történetét és hogy miként is védi Szigetvárat Magyarországon. Ez (Historia et obsidionis oppugnationis Arcis Zigeth és Ungaria) címmel 1557-ben írásban is megjelent. Utóda, Farkasich Gergely halálát követően újra ő lett [[Szigetvár]] katonai parancsnoka. E második – egészen haláláig tartó – kapitánysága a vár korszerű erőddé való kiépítése és jövedelmeinek biztosítása révén Sziget történetének legsikeresebb időszakai közé tartozik, noha ő maga mindezek ellenére magára hagyott, kihasznált várkapitányként ezt az időszakot is kudarcként élte meg.<ref>Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. {{ISBN
Ez idő alatt házasodott újra: 1560 novemberében Németújváron, mentora, [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]] birtokán feleségül vette Both Erzsébetet, akivel azonban már csak néhány hónapig élhettek együtt, mert korábbi balesetének következtében elhatalmasodó betegségével nem tudott megbirkózni. Az [[1560]]-as esztendőben az uralkodó magához hívatta, és királyi orvosdoktorokra bízta a gyógykezelését. Lábából szilánkot távolítottak el, melyet családja hosszú időn keresztül mint becses ereklyét őrzött, bár a puskagolyó a testében maradt.1561 elején [[Bécs|Bécsben]] próbált gyógyulást találni, de már nem tudtak rajta segíteni, az év augusztusában meghalt. Körmenden helyezték végső nyugalomra. Érdemei elismeréseként 1559-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[báró]]i címet és birtokokat adományozott számára a királyság több magyar megyéjében [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Szlavón bánság|Szlavónia]] [[Kőrös (Horvátország)|Kőrös]] területeken. Egyetlen fia, Gergely fölött, [[Draskovich György (püspök)|Draskovich György]], akkori pécsi püspök vállalt gyámságot.
48. sor:
* {{hely|1555. XII. 31. Bécs}}, [http://szigethvar.hu/var/content/1555-horváth-márk-kinevezése 1555 - Horváth Márk kinevezése]
* {{hely|Oroszlánként küzdöttek Szigetvár védői}}, [http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20130920-szigetvar-szulejman-zrinyi-ostrom-1566.html Zrínyi és Szigetvár]
* Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. {{ISBN
* [[Szakály Ferenc]]: Egy végvári kapitány hétköznapjai. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 1987.
| |||