„Mihajlo Szerhijovics Hrusevszkij” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ 6 kategória (a HotCattel) |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
18. sor:
== Történészként ==
Hrusevszkij első tudományos könyvének címe „Bar Szvasztovo: Történelmi megjegyzések XV-XVIII” volt, amely [[Bar (Ukrajna)|Bar]] történelméről szólt. <ref>Hrushevsky, M., Bar Starostvo: Historical Notes: XV-XVIII, St. Vladimir University Publishing House, Bol'shaya-Vasil'kovskaya, Building no. 29-31, Kijev, Ukrajna, 1894; Lemberg, Ukrajna, {{ISBN
Hrusevszkij írásaiban több szemlélet is megjelent.Kezdetben kontinuitást látott az ókortól napjaiig. E szerint [[Szkítia]], a [[Kijevi Rusz]] és a [[kozákok]] egyaránt az ukrán örökség részei. Úgy tekintett a [[Halics–Volhíniai Fejedelemség]]re, mint a Kijevi Rusz egyetlen legitim örökösével. Ez ellentétben állt a hivatalos orosz állásponttal, mely szerint először a [[Vlagyimir–Szuzdali Fejedelemség]], majd a cári Oroszország alakult belőle ki. Hogy bizonyítsa igazát, a „köznép” szerepét hangsúlyozta. Szerinte ez a nép a lázadások helyett hagyta uralkodni a jogos uralkodókat. Hrusevszkij nemcsak a belső, hanem a külső tényezőket is figyelembe vette. Szerinte a [[ruszok]] nem viking, hanem szláv eredetűek, a belső széthúzás vezetett a Kijevi Rusz felbomlásához, hangsúlyozta az ukránok változatos etnikai összetételét és a kozákok eredetét is. Úgy gondolta, a jobbágyok menekülése szintén fontos e témában. A 16. és 17. századi ukrán reneszánsz nemzeti szempontjait vizsgálta, szerinte [[Bohdan Hmelnickij]] és a kozákok felkelése a [[Lengyel–litván unió]] ellen inkább nemzeti és társadalmi, mint egyszerűen vallási jellegű volt. Így általános történelemszemléletét a kontinuitás, nativizmus és populizmus jellemzi.
44. sor:
== Öröksége ==
[[File:50 hryvnia 2004 front.jpg|thumb|265px|right|Hrusevszkij arcképe az 50 [[Az ukrán hrivnya bankjegyei|hrivnyás bankjegyen]]]]
Habár Hrusevszkij politikai pályája ellentmondásos megítélésű, az ország egyik legnagyobb tudósának és államférfijának tartják. A mai napig híres Ukranában.<ref>[http://ratinggroup.com.ua/en/products/politic/data/entry/14005/ Famous Ukrainians of all times], [[Sociological group "RATING"]] (2012/05/28)</ref><ref>[http://karpataljalap.net/?q=2015/05/21/az-ukranok-megneveztek-kiemelkedo-honfitarsaikat Az ukránok megnevezték kiemelkedő honfitársaikat]</ref> Már az [[Ukrán Népköztársaság]]ban jelentős szerepet játszó [[Volodimir Kirilovics Vinnicsenko|Volodimir Vinnicsenko]] és [[Szimon Vasziljovics Petljura|Szimon Petljura]] is magasztalta, de előbbi túl [[baloldal]]i, utóbbi túl erőszakos volt, hogy szimbolikus alak legyen.<ref name="Ukraine: Birth of a Modern Nation">[[Serhy Yekelchyk]], [https://books.google.com/books?id=yZLtAAAAMAAJ&q=Ukraine:+Birth+of+a+Modern+Nation&dq=Ukraine:+Birth+of+a+Modern+Nation&hl=nl&sa=X&ei=45ebUcHUNKr20gX2s4HQAw&ved=0CDEQ6AEwAA Ukraine: Birth of a Modern Nation], [[Oxford University Press]] (2007), {{ISBN
[[File:HrushevskyMonument.jpg|thumb|265px|Hrusevszkij-emlékmű Kijevben]]
63. sor:
{{refbegin}}
* [[Dmitro Ivanovics Dorosenko]], "A Survey of Ukrainian Historiography," ''Annals of the Ukrainian Academy of Arts and Sciences in the US'', V-VI, 4 (1957), 262-74.
* Thomas M. Prymak, ''Mykhailo Hrushevsky: The Politics of National Culture'' (Toronto: University of Toronto Press, 1987). {{ISBN
* Lubomyr R. Wynar, ''Mykhailo Hrushevsky: Ukrainian-Russian Confrontation in Historiography'' (Toronto-New York-Munich: Ukrainian Historical Association, 1988).
* Thomas M. Prymak, "Mykhailo Hrushevsky in History and Legend," ''Ukrainian Quarterly'',LX, 3-4 (2004), pp. 216–30. A brief summary of this author's views.
* Serhii Plokhy, ''Unmaking Imperial Russia: Mykhailo Hrushevsky and the Writing of Ukrainian History'' (Toronto: University of Toronto Press, 2005). {{ISBN
* Pyrig, Ruslan. Mykhailo Grushevsky and the Bolshevik Rule: The Price of Compromises in ''[[Dzerkalo tizsnya]]'', September 30, 2006. Available in [http://www.zerkalo-nedeli.com/nn/show/616/54623/ Russian] and [http://www.zn.kiev.ua/nn/show/616/54623/ Ukraine]
* Christopher Gilley, ''The 'Change of Signposts' in the Ukrainian Emigration. A Contribution to the History of Sovietophilism in the 1920s'', Ibidem: Stuttgart, 2009, Chapter 4.
|