„I. Magnus norvég király” változatai közötti eltérés

'''I. Magnus Olafsson''' vagy '''Jóságos Magnus''' ([[1024]].<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', ''főszerkesztő:'' Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001, 12. kötet, 395. oldal</ref><ref>http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/norwegen/magnus_1_der_gute_koenig_1047.html</ref> [[április]]a/[[június]]a<ref>http://fmg.ac/Projects/MedLands/NORWAY.htm#_Toc189819779</ref> &nbsp;–&nbsp;[[1047]]. [[október 25.]]<ref name=nagylexikon/>) [[Norvégia]] királya ([[1035]] – [[1047]]) és az [[1042]]-es örökösödési szerződés alapján<ref name=enciklopedia>'''Világtörténelmi Enciklopédia II.''' (''Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte'', Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, {{ISBN |963-09-1831-5}}, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 791. oldal</ref> [[Dánia]] királya ([[1042]] – [[1047]]) volt.

[[1028]]-ban el kellett hagynia hazáját,<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, {{ISBN |978-963-9898-06-6}}, 218. oldal</ref> [[Novgorod]]ban [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem]] udvarában nevelkedett, ahonnan [[II. Knut dán király|Nagy Kanut]] halála ([[1035]]) után tért vissza. Ugyanazok a norvég nemesek, akik apját elűzték, fellázadtak Knut fia Svend<ref name=uralkodok/> és a dán ellen uralom ellen, visszahívták Magnust<ref name=csiffary/> és trónra segítették.<ref name=nagylexikon/> [[1038]]-ban [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknuttal]] kötött egy örökösödési szerződést, hogy amelyikük túléli a másikat, egyesíti a dán és a norvég koronát.<ref name=uralkodok/> Ennek alapján [[1042]]-ben követte őt a dán trónon, bár az alkirállyá kinevezett [[II. Svend dán király|Svend Estridsen]] (Estrid, Knut nővérének a fia) is magának követelte a trónt.<ref name=uralkodok/><ref name=csiffary/> [[1043]]-ban fontos csatát nyert Dániától délre, [[Lyrskov Hede]] mellett, ekkor szerezte melléknevét is. Ugyancsak a Hardeknuttal kötött szerződés alapján magának követelte az angol trónt is, és támadással fenyegette Angliát, de a dániai harcok miatt erre nem került sor. A dánok többsége Magnust támogatta, mert szükségük volt a segítségére Jütland déli részén, a szláv vendek ellen, és Magnus több csatában is legyőzte Svendet.<ref name=uralkodok/> Svend Estridsen ennek ellenére nem adta fel a harcot, és számos összecsapásra került sor. A király Svendet Dánia grófjává nevezte ki.<ref name=csiffary/> Amikor Magnus nagybátyja, [[III. Harald norvég király|Harald Sigurdsson]] [[1045]]-ben visszatért Konstantinápolyból, a két férfi egyezséget kötött, hogy közösen uralkodnak.<ref name=uralkodok/> Így [[1046]]-ban meg kellett osztania a norvég trónt Haralddal.<ref name=csiffary/> [[1047]]-ben [[III. Anund svéd király]] segítségével Magnus kiszorította Svendet Dániából. Svend nem tudott elég erőt gyűjteni és [[Skåne tartomány|Skåne]] svéd tartományba menekült.

Svend [[scania]]i főhadiszállásáról növelte a nyomást Magnuson,<ref name="kongehuset">[http://kongehuset.dk/lineage.php?id=58197&dogtag=k_dk_monarkiet_kongeraek&list_id=1 Monarkiet i Danmark - Kongerækken] at [[Monarchy of Denmark|The Danish Monarchy]]</ref> de [[1046]] végére Magnus kiszorította Dániából. [[1047]]. [[október 25.|október 25]]-én azonban Magnus hirtelen meghalt Dániában – [[Zealand]]on vagy [[Jutland]]on –, egy balesetben vagy betegségben - a beszámolók különbözőek.<ref>Gwyn Jones, ''A History of the Vikings'', London: Oxford University Press, 1973, {{ISBN |0-19-285063-6}}, 406. oldal</ref> Van olyan változat, amely szerint kiesett az egyik hajóból, amelyeket Anglia meghódításához gyűjtött össze, és megfulladt,<ref name="lauring">Palle Lauring, ''A History of the Kingdom of Denmark,'' tr. David Hohnen, Copenhagen: Høst, 1960, 57-59. oldal</ref> egy másik szerint egy lóról esett le,<ref name=csiffary/><ref>Knut Gjerset, ''History of the Norwegian People'', Volume 1, New York, Macmillan, 1915, [https://books.google.com/books?id=io4NAQAAIAAJ&pg=PA279&dq=Magnus+died+horse&client=firefox-a#v=onepage&q=thrown%20from%20his%20horse&f=false 279. oldal]</ref> egy harmadik szerint megbetegedett egy hajón és belehalt.<ref name="bricka">[[Carl Frederik Bricka]], ''Dansk Biografisk Lexikon'', vol. XI [Maar - Müllner], 1897, [http://runeberg.org/dbl/11/0046.html 44. oldal]</ref> Állítólag Sweynt nevezte meg dániai örököseként és Haraldot Norvégiában; van olyan beszámoló, amely szerint a betegágyán rendelkezett ezekről.<ref name="bricka"/> Halálával megszakadt [[II. Olaf norvég király|Szent Olaf]] egyenes ági leszármazottjainak uralkodó dinasztiája és csak [[1280]]-ban, [[II. Erik norvég király|II. Erik]] személyében került újra a trónra, aki Magnus lánytestvérétől származott. A mai [[Trondheim]]ben ([[Norvégia]]) lévő [[Nidaros katedrális]]ban temették el, ahol apja is nyugodott.<ref name="bricka"/>