„Isidor Isaac Rabi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
46. sor:
Rabi [[1930]]-ban a protonok és az atommagok közötti kötőerő természetére vonatkozó vizsgálatokat folytatott. Ez a kutatása vezetett el a molekulasugár-spektroszkópiai módszer ([[NMR|mágneses magrezonanciás]] detektálás) megalkotásához, melyért [[1944]]-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
1940-ben engedélyezték, hogy a [[Massachusetts Institute of Technology]] Sugárzástani Laboratóriumának igazgatóhelyetteseként részt vegyen a radar és az atombomba kifejlesztésében.<ref>[http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1944/rabi-bio.html Isidor Isaac Rabi - Biography<!-- Bot generated title -->]</ref> Leslie Groves tábornok személyes erőfeszítéseket tett Rabi Los Alamosba hívására, mivel Rabi [[Robert Oppenheimer]] tanítványa volt, akivel kölcsönösen szoros és tiszteletteljes kapcsolatot tartott. Groves arra számított, hogy Rabi jelenléte segít Oppenheimernek a hatalmas terhelés elviselésében. A fejlesztés eredményeképpen végezték el az első kísérleti atomrobbantást Új-Mexikó államban ([[Trinity teszt]]). A kísérleti robbantáson dolgozó tudósok fogadást kötöttek a robbanás hatóerejére, a jóslatok a teljes kudarctól az egész bolygó megsemmisítéséig terjedtek. Rabi 18 kilotonnás becslése járt a legközelebb a tényleges 20 kilotonnás hatáshoz, ezért ő nyerte a fogadást.<ref name = Her93>James Hershberg (1993), ''James B. Conant: Harvard to Hiroshima and the Making of the Nuclear Age''. 948 pp. {{ISBN
A háború után folytatta kutatásait, részt vett a [[lézer]] és az [[atomóra]] kifejlesztésében. Egyik alapítója volt a [[Brookhaven National Laboratory]]nak és a [[CERN]]-nek, továbbá [[Harry S. Truman]] elnök második tudományos tanácsadója volt.
| |||