„IV. Valdemár dán király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
35. sor:
'''IV. Valdemár Christoffersson''' vagy '''Pirkasztó Valdemár'''<ref>Melléknevét (Atterdag [a. m. másnap]) kétféleképpen eredeztetik:
* A Pallas nagy lexikona szerint az elhatározásait mindig másnapra halogatta Vö.:[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/104/pc010448.html#9]
* Más verzió azt mondja, Valdemár e mondással kezdte uralkodását: "''Új napot virrasztok Dániára''".</ref> ([[dán nyelv|dánul]]: ''Valdemar Atterdag''), ([[1321]] – [[1375]]. [[október 24.]]<ref name=genealogia>{{cite web | title = Denmark 3 | publisher = Genealogy.eu | url = genealogy.euweb.cz/denmark/denmark3.html#W4 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>) dán király [[1340]]-től haláláig. Országát az idegen befolyás rövid időszaka után saját uralma alatt egyesítette.<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, {{ISBN
[[II. Kristóf dán király|II. Kristóf]] legifjabb fiaként született. [[1328]]-tól [[IV. Lajos német-római császár|Bajor Lajos]] udvarában nevelkedett.<ref name=uralkodok/> [[1338]]-ban elhagyta a császári udvart,<ref name=uralkodok/> majd a császár és Brandenburgi Lajos őrgróf segítségével diplomáciai konfliktusba kezdett, hogy kiragadja a Dánia fölötti uralmat Gerhard és Szelíd János holsteini grófok kezéből.<ref name=uralkodok/> Miután Gerhradot [[1340]]-ben meggyilkolták,<ref name=uralkodok/> Valdemár egyezségre jutott Jánossal,<ref name=uralkodok/> és elismertette magát Dánia királyának.<ref name=uralkodok/> Hedviggel, Schleswig hercegének nővérével kötött házasságot,<ref name=uralkodok/> amellyel megszerezte Észak-Jütlandot,<ref name=uralkodok/> és hatalmát kiterjesztette a fennmaradt szövetséges dán vidékekre is.<ref name=uralkodok/> Az adók emeléséből és Észtország eladásából ([[1346]]) befolyó pénzt arra használta fel, hogy felügyelete alá vonja [[Sjælland]]ot, valamint [[Fyn]] szigete és [[Jütland]] nagy részét.<ref name=uralkodok/> [[1349]]-ben beavatkozott az északnémet politikába, szembeszállt [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly német király]] (majd császár) kísérletével, hogy elmozdítsa Valdemár szövetségesét, Brandenburgi Lajost,<ref name=uralkodok/> és [[Rügent]]t és [[Rostockot]] kivonja dán fennhatóság alól.<ref name=uralkodok/> Miután felszabadította Lajosnak még oly távoli birtokait is, mint [[Berlin]],<ref name=uralkodok/> Valdemár megbékítette Lajost Károllyal ([[1350]])<ref name=uralkodok/> és helyreállította Rügenben és Rostockban a dán uralmat.<ref name=uralkodok/> Dániába visszatéve felkelés fogadta ([[1350]]),<ref name=uralkodok/> az első azoknak a lázadásoknak a sorából, amelyeket az uralkodó személyében összpontosuló óriási hatalom váltott ki.<ref name=uralkodok/> A forrongások lecsillapodtával [[1360]]-ban összeült az országgyűlés,<ref name=uralkodok/> hhogy megszilárdítsa békét,<ref name=uralkodok/> és kölcsönösen meghatározza az uralkodó és az alattvalói jogait és kötelességeit.<ref name=uralkodok/>
| |||