A svéd vikingek a korai középkor óta le voltak telepedve a [[Balti-tenger]] mindkét oldalán éltak. A [[12. század]]ban aaz nemrégenakkoriban megkeresztelkedett [[svealand]]i királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak [[Finnország]] ellen, ami az ország teljes meghódításábanmeghódításával ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország is egyetlen király alatt egyesült.
[[1581]]-ben Österland tartományt [[III. János svéd király]] hercegihercegségi rangra emelte. LassanKésőbb az Österland fogalomnév kiveszetthasználata háttérbe szorult. A [[17. század]]ban ''Finnország és Österbotten'' elnevezést használták helyette, habár a [[Viborg megye|Viborg]] és [[Kexholm megye|Kexholm]] megyéket külön helyen emlegették. A [[18. század]] parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták ([[1714]]–[[1721]] és [[1742]]–[[1743]]). Ezután Finnország két erő között vergődött: a helyi svéd politikusok és az orosz propaganda között (amely felszabadítást ígért a svéd elnyomással szemben).
Österland Svédországhoz tartozott egészen [[1809]]-ig, amikor átadták [[Oroszország]]nak Kelet-[[Norrland]]al együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül.
