Wikipédia

„Kazimierz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
52. sor:
[[Fájl:Nuremberg chronicles - CRACOVIA.png|thumb|balra|200px|Fametszet 1493-ból az egykori Kazimierzről és Krakkóról]]
[[Fájl:Krakow Synagoga Stara 20070920 xxyy.jpg|thumb|balra|200px|Az erődszerű Régi-zsinagóga]]
A települést [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] lengyel király alapította [[1335]]-ben egy [[visztula]]i szigeten, az ő nevét viseli ma is a kerület. Kazimierz hosszú ideig önálló volt, területét fal vette körül és számos előjoggal bírt, saját városháza és piactere volt. Nagy Kázmér komoly szerepet szánt a településnek, itt akarta elhelyezni a többi között a [[Jagelló Egyetem]]et is.<ref>Bács Gyula, Délkelet Lengyelország, 132. oldal {{ISBN |963-2432-037}}</ref> A rendszeres áradások miatt azonban feladta nagyra törő fejlesztési terveit.
 
A 15. század utolsó évtizedében számos atrocitás érte Krakkó zsidó lakosságát; közülük sokan a közeli Kazimierzbe költöztek, ahol zsinagógát építettek. 1494-ben Krakkóban tűzvész pusztított, amelyért a város keresztény lakossága az izraelita vallásúakat tette felelőssé. Kisebb-nagyobb pogromok követték egymást, valamint megtiltották számukra a város falain belüli letelepedést. Egy évvel később [[I. János lengyel király|János Albert]] király a keresztény támadások miatt Kazimierzbe telepítette a zsidó lakosságot.
58. sor:
A település ettől kezdve sok iparosnak, kereskedőnek, mesternek és művésznek adott otthont. A zsidók nagyjából Kazimierz területének egyötödét lakták, de a lakosok nagyjából felét tették ki. Az évszázadok során ez a településrész lett a lengyel zsidóság szellemi és kulturális központja, ahol több híres hittudós tevékenykedett.
 
Kazimierz fejlődése a 17. században tört meg, amikor a királyi udvar [[Varsó]]ba költözött, így a mesterek, művészek elvesztették a jövedelmező megrendeléseket. A svédekkel vívott háborúk során a várost a szemben álló felek egyaránt kifosztották, a polgárokat megsarcolták. A lengyel állam összeomlása után a település osztrák uralom alá került,<ref>Lengyelország, 202. oldal {{ISBN |963-0945-681}}</ref> és Krakkó egyik érdektelen elővárosává vált.
 
Kazimierz a 18. század végén, miután az osztrák hatóságok a falak lerombolására adtak utasítást, elveszítette önállóságát, és [[1791]]-ben a folyamatosan növekvő Krakkó részévé vált. A zsidó lakosság ekkor engedélyt kapott arra, hogy Krakkó bármely pontján letelepedjen, és a módosabbak el is költöztek a túlzsúfolt Kazimierzből a városközpontba.<ref>The Kazimierz district guide</ref> A területen elsősorban a szegényebb és az ultrakonzervatív zsidók maradtak. A 19. században a várnegyed és a kerület közötti Visztula-ágat feltöltötték.
 
[[1941]]-ben, [[Lengyelország]] [[nemzetiszocializmus|náci]] megszállása után a németek a Kazimierztől délre, a Visztula másik partján fekvő Podgórze kerületben alakították ki a gettót, itt működött Oskar Schindler híres gyára is, amely először pusztán a zsidó munkaerőt használta ki, később azonban sokuk menedékévé vált. Krakkóban 68 ezer zsidó élt a német bevonuláskor, közülük mindössze néhány száz élte túl a második világháborút.<ref name="L">Lengyelország, 212. oldal {{ISBN |963-0945-681}}</ref> Túlnyomó többségüket a közeli megsemmisítő táborokban, köztük [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz]]ban pusztították el.
 
==Jelene==
96. sor:
== Források ==
 
* Bács Gyula, Délkelet Lengyelország {{ISBN |963-2432-037}}
* The Kazimierz district guide
* Lengyelország {{ISBN |963-0945-681}}
* [http://www.cracow-life.com/poland/krakow-kazimierz Cracow Life]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazimierz”