== Megjelenése ==
Az állat testhossza 105–160 centiméter, [[farok]]hossza 29–50 centiméter, magassága 80–85 centiméter és testtömege (elterjedési területtől függően) átlagosan 32–50 [[kilogramm]], de a 69–80 kilogrammot is elérheti; Európa és a Föld területén a legnagyobb, rekordméretű példányt a [[második világháború]] után lőtték ki a mai Ukrajna területén, a tömege 86 kilogramm volt.<ref name="heptner1998a">Heptner, V. G. & Naumov, N. P. (1998) ''[https://archive.org/stream/mammalsofsov211998gept#page/184/mode/2up Mammals of the Soviet Union Vol.II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea cows; Wolves and Bears)]'', Science Publishers, Inc. USA., pp. 184-187, {{ISBN |1-886106-81-9}}</ref><ref name="miller1912">Miller, G. S. (1912), ''[https://archive.org/stream/catalogueofmam00brit#page/312/mode/2up Catalogue of the mammals of Western Europe (Europe exclusive of Russia) in the collection of the British museum]'', London, Printed by order of the Trustees of the British Museum, pp. 313-314</ref><ref name="Graves">{{cite book | author = Graves, Will |url = http://www.wolvesinrussia.com/ | title = Wolves in Russia: Anxiety throughout the ages | year = 2007 | isbn = 1-55059-332-3 | page = 35}}</ref> A hím (kan) nagyobb a nősténynél (szuka). Jóval termetesebb az [[aranysakál]]nál ''(Canis aureus)'', az egyetlen európai kutyafélénél, amellyel a farkast össze lehetne téveszteni. Hatalmas [[szemfog]]ai és éles, ollószerű [[tépőfog]]ai vannak. Az öreg kanok nyakát vaskos, erős, sörényszerű szőrzet borítja. A közönséges farkas bundája túlnyomórészt sötétszürke, [[tél]]en lényegesen tömöttebb, mint [[nyár]]on. Farka bozontos. Testalkata egy nagy, erőteljes [[Német juhászkutya|német juhászkutyáéhoz]] hasonló. Sokféle hangon vonyít és üvölt, különösen falkában. Kutyaszerű ugatást ellenben csak ritkán hallat.
== Életmódja ==
|