„Gnoszticizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
Az [[Ind filozófia|ind filozófiá]]któl eltérően (''[[upanisadok]], [[Szánkhja]]-[[jóga]], [[buddhizmus]]'') – amelyek gondosan kerülik, hogy az emberek elfajzásának végső okát szóba hozzák – a gnosztikusok által tanított megváltó tudás elsősorban egy ''titkos'' (''a be nem avatottak előtt titokban maradó'') történet feltárása: a világ eredete és teremtése, a rossz eredete, az emberek megmentéséért földre szállt isteni Megváltó drámája és a [[transzcendens]] Isten végső győzelme, ami a történelem végével és mindenség pusztulásával válik kézzelfoghatóvá. <ref>Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története → A gnoszticizmus megközelítései</ref>
 
Krisztus fellépését valamennyi gnosztikus rendszer a történelem nagy fordulópontjának tartotta, amellyel a – kozmikus folyamatként értelmezett – megváltás elkezdődött. A megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába {{wd|Q1192850}}, a fény országába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű [[eón]] {{wd|Q5833688}}, a Logoszeón, Krisztus, aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. A gnosztikus megváltás nem kegyelem, hanem az én tökéletes birtoklásához eljutás, az önismeret. Ez megköveteli a világtól való tökéletes elszakadást, a léleknek a testből, az anyagból való kiemelkedését, szigorú [[aszkézis]] vagy esetleg a testet tönkretevő kicsapongások által. <ref>Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó</ref>
 
A gnoszticizmus számos használhatónak bizonyult eleme, átalakított vagy eredeti formájában bekerült a keresztény hitrendszerbe, főleg [[Alexandriai Kelemen]] és [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] tevékenysége révén.<ref>Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, Kossuth Kiadó</ref>