„Gnoszticizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
A gnosztikusok a keleti filozófiák bölcseletét a keresztény egyház hitrendszerébe próbálták beépíteni. Eleinte nem is szakadtak el a keresztény egyháztól, hanem csupán hittételeit akarták igazi eszmékre visszavezetni és a hit alapját képező úgynevezett igaz eszmék összességét nevezték gnózisnak, felsőbb ismeretnek.<ref>Pallas http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/041/pc004133.html#8</ref>
{{Keresztény történelem}}
== Az Újszövetségben ==
Az [[Újszövetség]] néhány könyvében elítélt tévtanítás hasonlóságot mutat a 2. században ellenfélként megjelenő gnoszticizmussal. Az [[Apostolok cselekedetei|Ap. Csel.]] 8. fejezetében szereplő [[Simon mágus]]t később az [[Egyházatya|egyházatyá]]k tették meg őseretneknek, s tőle származtattak minden későbbi herezist. Az Ap. Csel. semmilyen sajátos gnosztikus vonást nem tulajdonít neki, de nem biztos, hogy a teljes történetet elmondja róla.
A [[Pál levele a kolosszébeliekhez|Kolossé]] levél és a pásztori levelek szembeszállnak a hamis tanítókkal, akik angyali közvetítőket szolgáltak és titkos tanításaik voltak. [http://szentiras.hu/KNB/1Tim6,20 1Tim. 6,20] a ''hazug módon ismeret''nek (''gnószisz'') nevezett tanításra utal. {{refhely|Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője, 258-259. old.}}
A legtöbb gondolat, amivel a 2. század gnosztikus tanítói foglalkoztak, már jelen volt az 1. században is. Úgy tűnik, hogy az újszövetségi ''tévtanítók'' ötvözték a zsidó, pogány és keresztény elemeket, de ezek az elemek majdnem végtelen számú kombinációs lehetőséget kínálnak. {{refhely|Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője, 258-259. old.}}
== Történelem ==
| |||