„Leíró statisztika” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (→‎Oszlopdiagram: link beszúrása)
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
A '''leíró statisztika''' a statisztikának azon területe, ami egy információhalmaznak a fő jellemzőit [[kvantitatív]] módon írja le.<ref>Mann, Prem S. (1995). Introductory Statistics (2nd ed.). Wiley. {{ISBN |0-471-31009-3}}.</ref> A leíró statisztika elkülönül a következtetési (vagy más néven induktív) statisztikától: a [[következtetési statisztika]] (mint például a [[hipotézisvizsgálat]]ok) során a [[populáció]] valamely tulajdonságára következtetünk. Röviden összefoglalva a leíró statisztika a [[minta|mintát]], a következtetési statisztika a populációt igyekszik megragadni.
 
Ez általánosságban annyit jelent, hogy a leíró statisztika, a következtetési statisztikákkal ellentétben, nem valószínűségszámításon<ref>Dodge, Y. (2003). The Oxford Dictionary of Statistical Terms. OUP. {{ISBN |0-19-850994-4}}.</ref> alapul. Annak ellenére, hogy az adatelemzés során használt következtetési statisztikákkal a fő következtetéseinket le tudjuk vonni a populációról, szükség van egy általános jellemzést is megadni, amihez leíró statisztikákat alkalmazunk. Például pszichológiai kísérletek esetében tipikusan szerepelnie kell, leggyakrabban táblázat formájában, a teljes minta nagyságának, az egyes alcsoportokban (például kísérleti csoport vagy kontrollcsoport) szereplő résztvevők számának illetve, egyéb demográfiai jellemzőknek, mint például a minta átlagéletkora, nemi arány, iskolai végzettségek aránya, stb.
 
== Legfontosabb leíró statisztikai mutatók ==
 
== Többváltozós elemzés ==
Amikor a minta egynél több változóból áll, a leíró statisztikákkal ábrázolhatjuk a változók közötti kapcsolatot. Ebben az esetben olyan leíró statisztikákat használunk, mint [[kereszttáblázat]] (cross-tab) és kontingencia táblázatok pontdiagramok a függőség kvantitatív vizsgálata feltételezett eloszlás leírása. Az egyváltozós és többváltozós elemzések közötti különbségtétel fő oka az, hogy a többváltozós elemzés nem egyszerűen leíró elemzés, hanem kettőnél több változó közötti kapcsolatok leírása.<ref>Babbie, Earl R. (2009). The Practice of Social Research (12th ed.). Wadsworth. pp. 436–440. {{ISBN |0-495-59841-0}}.</ref> A függőséget mérő kvantitatív módszerek közé tartozik a korreláció (mint például a Person-féle, melyet két folytonos változó esetén használunk, vagy a [[Spearman]]-féle, ha az egyik vagy egyik változónk sem folytonos eloszlású) és a kovariancia (ami annak a skálának jellemzése, melyen a változóinkat mérjük).
 
== Források ==
38 557

szerkesztés