„Gömbvillám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Kutatásának története: + észlelés, angol cikk: https://physics.aps.org/articles/v7/5
29. sor:
A 2000-es évektől több, egymástól független csoport is előállított hasonló jelenséget; a kísérletek egy része azonban olyan feltételek között zajlott (gerjesztés mikrohullámú sugárzással, plazmaképzés magas hőfokon), amely jobbára kizárja, hogy ezen elv alapján a természetben is megjelenjenek ezek a tünemények. A többi mai kísérletről is elmondható, hogy vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán gömbvillámot sikerült-e előállítani. Megjegyzendő viszont, hogy a természetben észlelt gömbvillámok is rendkívül változatosak, s nem is bizonyos, hogy egyetlen jelenségről van szó.
 
2012. júliusában sikerült az első részletesen dokumentált megfigyelés Jüan Ping (''Northwest Normal University, [[Lanzhou]], Kína'') és munkatársai révén. Normál villámokat filmeztek volna nagysebességűnagy sebességű kamerák és spektroszkópok segítségével, amikor észrevették az egyik lecsapó villám keltette tartós fénylést. A 900 méterre lévő jelenséget közel másfél másodpercig látták, ezalatt fehérből vörösessé vált, pár métert haladt oldalirányban, majd felfelé is. A talaj feletti magassága az esti sötétség miatt nem volt megbecsülhető. A spektrumában a talajban gyakori elemeket azonosítottak: szilíciumot, vasat és kalciumot, ami megfelel a talajra lecsapó villám hipotézisnek. <ref>[https://www.csillagaszat.hu/hirek/egy-egyeb-temak/eloszor-sikerult-gombvillamot-lefilmezni/ Molnár László: Először sikerült gömbvillámot lefilmezni! (közlés: csillagaszat.hu, 2014)]</ref>
 
Laboratóriumi körülmények között Tesla óta egyelőre nem sikerült gömbvillámot előállítani, bár születtek olyan tudományos beszámolók, melyek tanúsága szerint igen hasonló tulajdonsággal rendelkező tűzgolyók megalkotása már lehetséges.