„Kalmar” változatai közötti eltérés

Kalmar, illetve konkrétabban a [[kalmari vár]] hamarosan komoly politikai szerepet játszott az ország történelmében. 1266-ban itt találkozott Guido kardinális [[Birger Jarl]]lal valamint Laurentius püspökkel. 1285 [[Magnus Ladulås]] nagy gyűlést rendezett egy sor [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] képviselőivel hogy közvetítsen közöttük és a norvég király között. 1332-ben itt választották meg [[Magnus Eriksson]]t Skåne királyává egy gyűlésen.<ref>''Sällsamheter i Småland'' del 4, s. 13-15</ref>
 
Az 1200-as évek derekán a város már gazdaságilag is Svédország legfontosabb városai közé számított. Északi viszonylatban virágzó kereskedővárosnak is lehetett tekinteni, de a vezető szerepet német kereskedők töltötték be, akik kezükben tartották elsősorban a külkereskedelmet. A fő exporttermékek a kátrány, kő, deszka, vaj, rozs, bőrök voltak, de már korán megjelent a vas is az exportcikkek között. A követ az ölandi[[öland]]i mészkőből bányászták, a kátrány és a fa [[Småland tartomány|Småland]] erdeiből érkezett. Az importáruk között a legfontosabb a só volt, de emellett a sör, bor, szövet, fűszerek kereskedelme is jelentős volt. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a Hanza-városok voltak. A kereskedelem egészen [[I. Gusztáv svéd király|Gustav Vasa]] koráig túlnyomórészt német kézben maradt. 1602 és 1615 között a város [[püspök]]i székhely is volt.
 
=== A város költöztetése ===