„Luxemburg nagyhercegeinek listája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
3. sor:
Évek múltán kitört a belga forradalom a holland elnyomás ellen, amelyhez csatlakozott Luxemburg is. 1830-ban a függetlenedő [[Belgium]] egyik tartományává vált, de a német ajkú keleti országrész nem vette jó néven a francia befolyású belga kormányzatot. Ezért 1839-ben, a londoni szerződésben kettészakadt Luxemburg, és annak keleti fele nagyhercegségként, továbbra is a holland uralkodó fennhatósága alatt kivált Belgiumból.
Az 1866-os porosz-osztrák háború szétrobbantotta a Német Szövetséget – amelynek Luxemburg is a része volt –, és III. Napóleon császár megpróbált területekre szert tenni, amivel ellensúlyozhatta volna, hogy Poroszország területe megnagyobbodott. Mivel a császár nem avatkozott bele a konfliktusba, Luxemburg jogos „borravalónak” tűnt a szemében, és odáig ment, hogy 5 millió holland forintot kínált III. Vilmos holland királynak, egyben luxemburgi nagyhercegnek érte. Az uralkodó, akinek pénzre volt szüksége, kénytelen volt belemenni az üzletbe, és Poroszország felhatalmazását kérte az eladáshoz, mivel Poroszország még fenntartott egy helyőrséget Luxemburgban. Bismarck kancellárnak azonban sikerült megbuktatnia a tervet, mivel [[Luxembourg]] (a város) stratégiailag fontos helyen van, és Észak-Európa legjobb erődítményének számít. A második londoni szerződés 1867-ben garantálta Luxemburg örökös függetlenségét és semlegességét.<ref>Isabelle Bricard: ''Európai uralkodócsaládok'', Gabo, 2001, {{ISBN
1890-ben [[III. Vilmos holland király]] fiúörökös nélkül hunyt el. Hollandiában a [[I. Vilma holland királynő|lánya]] lépett a trónra, de a luxemburgi törvények nem engedték meg a nőági örökösödést. Ezért végül az 1866-ban az addig [[Nassau hercegség|németországi hercegsége]] felszámolásával a trónjáról leléptetett Adolf herceget, a [[14. század]] elején a [[Nassau-ház]] két ágra válásával létrejött [[Nassau-Weilburg ház]] fejét tették meg nagyhatalmi politikai egyezség révén luxemburgi nagyhercegnek. Később Adolf fiának, [[IV. Vilmos luxemburgi nagyherceg]]nek sem született fia, ezért megváltoztatták a luxemburgi alkotmányt, immár lehetővé téve a nőági örökösödést. is.
| |||