„Magyarországi Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés

A Tanácskormány 1919. március 21-i rendeletével bevezette a statáriumot, kitételként megszabva, hogy a bűnösök felett [[forradalmi törvényszékek (1919)|forradalmi törvényszék]] ítél.<ref>{{cite book |author= |authorlink= |editor=Gábor Sándorné, Hajdu Tibor, Szabó Gizella |others= |title=A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 1919. március – 1919. augusztus |publisher= Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest |year= 1959 |edition= | pages =5 |id= |url= }}</ref>

A rendőrséget és a csendőrséget a [[Vörös Őrség]]gel (Budapesten kb. 3000 fő) váltotta fel (utolsó napokban a vezetője: [[Rákosi Mátyás]]), amely részben felfegyverzett munkásokból, részben a korábbi hivatásos állomány – utóbb a proletárdiktatúra szempontjából megbízhatatlannak minősült, s a diktatúra védelmére nem is mindig felhasználható – tagjaiból állt. A Vörös Őrök szakmai kiképzése elsősorban a bűnügyi ismeretek, a legfontosabb rendőri intézkedések elsajátítására, a fegyverhasználatra, a fegyelmi szabályzatra, az elsősegélynyújtásra, a közlekedési, határrendészeti ismeretekre és különböző jogszabályok megismerésére terjedt ki. A kormányzótanács megosztott volt az új rend vélt vagy valós ellenségeivel szemben alkalmazott szervezett erőszak tekintetében. Elítélték a testi és lelki kínzással való bizonyíték gyűjtést mégis a parancsnokok ilyen nevelési útmutatást adtak: ''„A nyomozásnak elsősorban az a célja, hogy a gyanúsított ellen határozott bizonyítékot gyűjtsön, mert csak is az a helyes nyomozás, amely annyi terhelő bizonyítékot vett a felszínre, amennyi arra szükséges, hogy a gyanúsított azoknak a súlya alatt a bűncselekmények elkövetését kénytelen legyen beismerni. A bizonyítékok lehetőleg bizalmasan szerzendőek be, tehát a vörös őr csak akkor folytassa le a nyomozását nyilvánosan, ha a bűncselekmény természete azt megkívánja vagy, ha a bizalmas adatgyűjtés a nyomozás hátrányára van.”'' A [[Vörös Őrség]] a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] kiegészítő része és a tagjait a hadseregbe bármikor át lehetett helyezni. Szervezetileg így épült fel: 1. Belügyi Népbiztosság Vörös Őrségének központi osztálya; 2. Városi parancsnokságok; 3. Vármegyei parancsnokságok; 4. Járási parancsnokságok; 5. Községi kirendeltségek.<ref>Kovács Nándor: A Vörös Őrség</ref> A szociáldemokrata politikusok nagy része ilyen intézkedéseket nem támogatott, a kommunisták, legfőképp [[Szamuely Tibor (népbiztos)|Szamuely Tibor]] illetve [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] [[népbiztos]] azonban nemcsak szóban, hanem tettleg is megvalósították. Lukács György így írt például [[Korvin Ottó]]ról (politikai osztály vezetője júniustól): ''„Mint a politikai rendőrség vezetője éles szemmel és fáradhatatlanul őrködött a burzsoázia minden ellenforradalmi megmozdulása fölött. Nagy szervező tehetségével és fényes intuíciójával és kimeríthetetlen találékonysággal sikerült időben tudomást szereznie minden ellenforradalmi mozgalomról. Az Ő érdeme volt, hogy a tanácsdiktatúra alatt sikerült féken tartani az ellenforradalmat. Az, hogy igen gyakran elégtelenek voltak a rendszabályok nem rajta múlott, hanem azon, hogy a szociáldemokraták nyíltan vagy titokban szabotálták a forradalmat.”''<ref>„Proletár” 1920. VIII. 19.</ref> Politikai háttértámogatásukkal [[Cserny József (parancsnok)|Cserny József]] vezetésével egy 200 fős [[különítmény]] állt fel, akik ''„[[Lenin-fiúk]]”''nak nevezték magukat. Hírhedt [[páncélvonat]]ukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek. Ezen kívül, főleg Budapesten több, eszközökben szintén nem válogató (rekvirálások, túszszedés) [[kommandó (rohamcsapat)|kommandó]]t is felállítottak. A [[vörösterror]] halálos áldozatainak számát 300-600 közé teszik különféle források.<ref>Sorensen a „''Did Hungary Become Fascist''?” c. cikkében a vörös terror áldozatainak számát 370 és 587 közé teszi <!-- (itt ??? Jánosra hivatkozik, 263. oldal). --> <br>

 

=== Katonai sikerek ===

 

== Források ==

 

== Jegyzetek ==

== További irodalom ==

* [[Böhm Vilmos]]: ''Két forradalom tüzében''

* [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]]: ''A bolsevizmus Magyarországon''

* [[Konok Péter]]: [http://www.freeweb.hu/eszmelet/52/konok52.html „Talán dünnyögj egy új mesét...” A Magyar Tanácsköztársaság és a történelem átalakítása] [[Eszmélet (folyóirat)|Eszmélet]], 52. szám.