Főmenü megnyitása

Módosítások

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
[[Image:Manyousyu NukataOhkimi.jpg|thumb|right|80px|[[Princess Nukata|Nukata no Ōkimi]], másolat az első fejezetből]]
 
A '''Manjósú''' ([[Japán nyelv|japánul]]: 万葉集 [[Hepburn-átírás]]sal: ''man'yōshū'', "Tízezer Levél Gyűjteménye") a legfőbb japán történeti versantológia, amely i. sz. 759-ben a [[Nara-kor]] közepén (710 - 794) jelent meg.<ref>Yamaji Masanori: ''Japán - Történelem és hagyományok'', Gondolat, Bp. (1989) ({{ISBN |963-282-175-0}})</ref> A mű egyike Japán nagyra becsült könyvgyűjteményeinek. Valószínűleg nem egyszerre lett összeállítva, hanem hosszú időn keresztül több ember gyűjtötte a különböző verseket.<ref>Yamaji Masanori: ''Japán - Történelem és hagyományok'', Gondolat, Bp. (1989) ({{ISBN |963-282-175-0}})</ref> Jelenlegi formáját [[Ótomo no Jakamocsi]]nak (大伴 家持 Ōtomo no Yakamochi, ?718 - 785) tulajdonítják, aki egybegyűjtötte a sorozat részeit.<ref>Yamaji Masanori: ''Japán - Történelem és hagyományok'', Gondolat, Bp. (1989) ({{ISBN |963-282-175-0}})</ref> A gyűjteményben található versek költői különböző társadalmi rétegekből kerültek ki: találhatunk verseket uralkodóktól, parasztoktól, de örömlányoktól is.<ref>Setsuko Kojima, Gene A. Crane: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) ({{ISBN |4-7890-0353-1}})</ref> A dalok keletkezési idejüket tekintve kb. 300 évet ölelnek fel, a legutolsó darab 759-ből származik. A versekből megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodásmódját és szokásait.
 
Széles körben úgy tekintenek a Manjósúra, mint elsősorban egyedi Japán munkára. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a versek és az antológia részei sokban különböznek a tudományos sztenderd kínai irodalomtól és verseléstől. A Manjósú több versében lehet felismerni a [[Konfucianizmus]] és a [[Taoizmus]] jellegzetességeit, ill. vannak művek, amelyek a [[Buddhizmus|buddhista]] tanokat tükrözik vissza.
• [[Kakinomoto no Hitomaro]]
• [[Jamabe no Akahito]]
• [[Jamanoue no Okura]]<ref>Setsuko Kojima, Gene A. Crane: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) ({{ISBN |4-7890-0353-1}})</ref>
 
== Elnevezés ==
 
== Részei ==
A gyűjtemény 20 részből/ könyvből áll, amely összesen 4516 verset tartalmaz.<ref>Louis Frédéric: ''Japan Encyclopedia'' 608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England (2002) ({{ISBN |0-674-00770-0}})</ref> Ebben 4163 [[tanka]] (短歌 tanka, "rövid dal"), 260 [[csóka]] (長歌 chōka, "hosszú dal"), 62 [[szedóka]] (旋頭歌 sedōka) és 21 [[nagauta]] (長歌 nagauta) található.<ref>Louis Frédéric: ''Japan Encyclopedia'' 608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England (2002) ({{ISBN |0-674-00770-0}})</ref> Ez a temérdek mennyiség 561 szerzőtől származik, akik közül 70 nő volt. Azokban az időkben, nagy tiszteletnek örvendtek nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül azok, akik átlagon felüli verseket tudtak írni. Azok a nők, akik a társadalmi hierarchiában alacsony pozíciót foglaltak el, gyakran a költészetet használták eszközként státuszuk javítására. Az arisztokrácia gyakori szórakozásai közé tartoztak a műfelolvasások és a művészeti versenyek. <ref>http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Manyoshu</ref>
 
== Nyelvészeti jelentősége ==
A Nara-korban jelent meg Japánban a kínai írásrendszer, amely alapján legelőször a [[Kodzsiki]] (古事記 Kojiki, Régi idők feljegyzései) jelent meg 712-ben, majd nem sokkal később a Manjósú.<ref>Kenneth G. Henshall: ''A history of Japan: From Stone Age to superpower'', 2nd edition (1999, 2004) ({{ISBN |1-4039-1272-6}}) 23-27. oldal: Part two: Of courtiers and warriors: early and medieval history (710-1600) Learning from the Chinese - within Limits: The Nara Period (710-794)</ref> Már a Kodzsiki, de leginkább a Manjósú mutatja a japán írás folyamatos fejlődését. A versantológia [[Manjó-gana|Manjó-ganá]]ban (万葉仮名 Man'yō-gana) íródott.<ref>Louis Frédéric: ''Japan Encyclopedia'' 608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England (2002) ({{ISBN |0-674-00770-0}})</ref><ref>Setsuko Kojima, Gene A. Crane: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) ({{ISBN |4-7890-0353-1}})</ref> Ennek lényege, hogy a japán [[mora|morá]]k (szótagok) leírására a kínai írásjegyeknek csak a fonetikai hangalakjait használták fel, függetlenül azok eredeti jelentésétől. Ez a fajta verselés rendkívül nehézkes volt, viszont a japán stílusú verselés ([[vaka]], 和歌 waka) nagyon jól tudta alkalmazni, mivel a költemények többsége rövid volt.<ref>Conrad Totman: Japán története, Osiris kiadó, Bp. (2006) ({{ISBN |963-389-840-4}})</ref>
 
Dzsómei tennó, aki a Szóga-klán országlása alatt uralkodott, így írt Aszuka környékéről:
''s a széles tó felett sirályok szelik a levegőeget.''
 
''Csodás táj ez, Yamato földje!''<ref>Conrad Totman: Japán története, Osiris kiadó, Bp. (2006) ({{ISBN |963-389-840-4}})</ref>
 
== Mokkan ==
 
== Fordítások ==
A mű angol nyelvű fordítását [[J. L. Pierson]] készítette el, míg az oroszt [[A. Y. Gluskina]].<ref>Louis Frédéric: ''Japan Encyclopedia'' 608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England (2002) ({{ISBN |0-674-00770-0}})</ref> Jelenleg [[Alexander Vladimirovich Vovin]] (1961-), orosz származású nyelvész dolgozik egy kommentárokkal ellátott fordításon.
 
== Jegyzetek ==
== Bibliográfia ==
'''Idegen nyelvű források:'''
* [[Kenneth G. Henshall]]: ''A history of Japan: From Stone Age to superpower'', 2nd edition, Part two: Of courtiers and warriors: early and medieval history (710-1600) Learning from the Chinese - within Limits: The Nara Period (710-794), (1999, 2004) ({{ISBN |1-4039-1272-6}})
* [[Setsuko Kojima]], [[Gene A. Crane]]: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) ({{ISBN |4-7890-0353-1}})
* [[Louis Frédéric]]: ''Japan Encyclopedia'' ''Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England'' (2002) ({{ISBN |0-674-00770-0}})
'''Magyar nyelvű források:'''
* [[Yamaji Masanori]]: Japán - Történelem és hagyományok, Gondolat, Bp. (1989) ({{ISBN |963-282-175-0}})
* [[Conrad Totman]]: Japán története, Osiris kiadó, Bp. (2006) ({{ISBN |963-389-840-4}})
* [[Edwin O. Reischauer]]: Japán története, Fordította: Kállai Tibor és Kucsera Katalin (1995)
 
37 468

szerkesztés