„Kémény” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) Kéményseprő_fortepan_23185.jpg nevű fájlt JuTa törölte a Commonsból: „No license since 8 February 2017”
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Fájl:GRES-2.jpg|bélyegkép|A világ legmagasabb kéménye [[Kazahsztán]]ban (420 méter, épült [[1987]]-ben)]]
[[Fájl:Stairway black and white.jpg|thumb|Bélelt kémény]]
A '''kémény''', vagy [[Füst|égéstermék]] -elvezető berendezés magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz- vagy égéstermék elvezető akna / csatorna. A füstgázelvezető kémények rendszerint valamely égéstérrel kapcsolatosak, s céljuk az, hogy a [[huzat]] növelésével az égést elősegítsék. A kémények működése a közlekedő edények törvényén alapszik. A kéményben levő könnyebb meleg levegőoszlop a kémény körüli nehezebb levegőoszloppal egyensúlyba jönni igyekszik, s eközben az [[Égés (tűzvédelem)|égéshez]] szükséges huzatot idézi elő. A kéménybe a gázokat nagyon forrón sem szabad vezetni, mert nagy lesz a tüzelőanyag-veszteség; a kéménynek még igen jó huzata van, ha a beléje ömlő meleg füstgáz vagy égéstermék hőmérséklete szilárd tüzelésnél kb. 250°C, gáztüzelésnél kb. 150°C; azonban függ még a huzat a légnyomástól, a levegő nedvességétől, a szél irányától és a gázoknak a kéményben való lehűlésétől is.
 
A huzat elromolhat, ha a külső hőmérséklet magasabb, mint az épület falazat, vagy kémény szerkezet hőmérséklete, ilyenkor vagy kivárjuk a megfelelő időpontot (pl. reggel hideg külső levegővel), vagy szellőztetés mellett, személyi felügyelettel fokozatosan begyújtva bemelegítjük a kéményt, és ezután kapcsoljuk a készüléket a kívánt teljesítményre.
11. sor:
* elemes kémény
* szerelt (fém) kémény
* kondenzációs kémény
* gravitációs kémény
* turbós kémény
 
A mai előírások szerint a hagyományos, ún. falazott kémény már nem építhető, a meglévőket általában csak bélelve lehet használni. Ez azért szükséges, mivel az egyszerű égetett tömör kis [[tégla]] hőállósága, savállósága nem megfelelő, hőszigetelése kevés, a füstgáz könnyen lecsapódik benne.
37 ⟶ 40 sor:
 
A római fürdőknek kiterjedt fűtési rendszere kéménnyel is bírt, reánk azonban egy sem maradt. A VII. és [[VIII. század]]tól írott bizonyítékaink vannak lakóhelyiségek kéményeiről és a 820-ból származó [[Sankt Gallen]]i [[kolostor]] tervrajzában ily kifejezések mint «füstelvezetés» stb. megtalálhatóak. Angliában a [[XII. század]]ból maradtak reánk kémények, úgyszintén Velencében, Ravennában stb., ezek sokszor a homlokzaton, tehát a külső falon, erős kiugrással vezettetnek a tető fölé, mely elrendezést az ottani enyhe éghajlati viszonyok inkább teszik lehetővé, mint a mi éghajlatunké. A kéménynek külső, látható végződését, az ún. kéményfejét (mely látható lévén, hozzá tartozik az épület architektonikus kiképzéséhez), igen észszerűen oldja meg a román és csúcsíves stílus. Itt a kéményfej nagysága, tagozata összhangban van az épület többi részével. A fej többnyire gömbölyű és vagy egyenként nyúlik a tető fölé vagy több összehúzva egy kis kéménycsoportot alkot. A [[reneszánsz]] a kémény fejeit sokszor túlságos dísszel képezi ki. A [[barokk]] és [[rokokó]] szintén vagy szerfelett nagy apparátussal díszíti a kéményfejeket, vagy pedig egészen elhagyja azokat, lapos födelein csak annyi magasságot adván nekik, hogy a fej alulról ne lássék. Ez a napjainkban is többször követett princípium azonban semmi esetre sem helyes.
 
= Kondenzációs kémények =
Rozsdamentes acél vagy kifejezetten a kondenzációs kazánokhoz tervezett speciális műanyag égéstermék-elvezető rendszerek, amelyek kettős szerepet töltenek be: egyrészt biztosítják a füstgáz elvezetését, másrészt garantálják a levegő-utánpótlást.
 
= Cső a csőben rendszerek =
A legelterjedtebb kéményrendszer, hiszen nem csak egyszerű, de helytakarékos is. Az egymásban vezetett csövek közül a belsőben távozik a füstgáz, míg az azt körülvevő külső cső biztosítja az égéshez szükséges levegőt. Előnye, hogy belső térben önállóan építhető.
 
= Egyfalú rendszerek =
Osztott kéményrendszer kialakításánál használjuk az egyfalú rendszereket, ahol külön csövön távozik az égéstermék, egy másikon pedig beáramlik a friss levegő. Az égésterméket elvezető csövet vagy a meglévő kéménykürtőbe, vagy egy utólagosan épített szigetelt, szerelt kéménybe vezetik.
 
== Kémény építése, karbantartása ==
46 ⟶ 58 sor:
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/056/pc005659.html#5 A Pallas nagy lexikona]
* [http://www.magyarkemeny.hu/ Magyar Kémény Kft.]
* http://kemenyraktar.hu/
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kémény