„Verseghy Ferenc (költő)” változatai közötti eltérés

Atyját, Verseghy Ferencet, aki sóházi tiszt volt, korán elvesztette. Anyja újraházasodott, mostohaapja jómódú uradalmi számadó volt, aki támogatta alsófokú tanulmányait. Később az egyház taníttatta. Az iskoláit [[1766]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pesten]] kezdte, s [[1769]]-től [[Eger]]ben folytatta, ahol [[1771]]-ben a papnövendékek közé vették fel. [[1777]]-ben azonban kilépett, és egy évet a [[Buda (történelmi település)|budai]] egyetemen töltött, s akkor Jenő néven belépett a [[pálosok|pálos szerzetesrendbe]]. A [[teológia|teológiát]] [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban végezte, ahol fiatal növendéktársait [[héber nyelv|héber]] és [[görög nyelv]]ben oktatta, s [[1781]]. [[április 22.|április 22-én]] fölszentelték. A budai egyetemen [[1782]]-től felsőbb matematikát és teológiát hallgatott. [[1783]]-ban filozófiai doktorrá, [[1784]]-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták. Volt szerzetében tanulmányi felügyelő, majd [[Pest (történelmi település)|Pesten]] hitszónok volt, akinek beszédeire távolabbról is eljártak. Amikor a rendeket [[1786]]-ban eltörölték, áthelyezték tábori [[Káplán|káplánnak]]; az [[orosz-török háború]] alkalmával a főhadiszálláson megbetegedett, kénytelen volt lemondani hivataláról, s magát negyedfélhárom és fél évig Pesten és Budán kezeltetni, míg végre felgyógyult. [[1789]]-ben és [[1792]]-ben cenzori állásért folyamodott a [[Helytartótanács]]hoz, kérvényében széles körű nyelvtudására hivatkozott.