„Móricz Zsigmond Színház” változatai közötti eltérés

Nyíregyházán kezdetben a [[19. század]] jellegzetes épülettípusában, egy nyári színkörbenszínkörökben tartottak az előadásokat. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy előbb-utóbb állandó magyar színházat létesít. Nyíregyháza első állandó„állandó színházaszínháza” 1873-ban épült,: a Hárs vendéglőhöz tartozott, amiés egy egyszerű, szellős nyári deszka-aréna volt, amiben két évtizeden át játszottak, mindaddig, míg az új színház fölépült. A várost 1880 októberétől sorolták a várost a színikerületi rendszerbe. A Színházépítő részvénytársaság 1893. április 9-én alakult meg a városháza nagytermében, a város támogatásával és a Nyíregyházi Takarékpénztár fedezetével.

Az épület 1898. október 2-ától lett városi színház, amikor is [[Komjáthy János]] igazgatásában, aki ezáltal 3 évre ingyen kapta meg a színházat. 1902-tőlEttől kezdve már több éves szakaszokban váltották egymást az igazgatók, majd az [[első világháború]] idején és azt követően jó darabig megszűnt a folytonosság. Ebben az időben [[Patek Béla]], [[Kiss Árpád (színművész)|Kiss Árpád]] – akit az 1912-ben újjáalakult színkerület is kinevezett – és [[Heltai Hugó]] társulatai szerepeltek nagy népszerűséggel. 1925–1930 között [[Gulyás Menyhért]] és [[Alapi Nándor]] [[Országos Kamaraszínház]]a látogatta a színházat, majd. 1939-ig csak néhány napos vendégjátékok, köztük a [[Vígszínház]] és a pesti [[Erkel Színház#Városi Színház|Városi Színház]] egy-egy produkciója bukkanttűntek felki. 1939-től a [[második világháború]] befejezéséig a cseretársulati rendszer keretében vitéz [[Tolnay Andor]], [[Szalay Károly (színművész)|Szalay Károly]], vitéz [[Tolnay Andor]], végül pedig [[Földessy Géza]] együtteseit láthatta a közönség. Rendszeres színházi élményt csak 1950-től, az államosított [[Csokonai Nemzeti Színház|debreceni társulat]], majd 1952-től az [[Állami Déryné Színház|Állami Faluszínház]] nyújtott.