„Kisfaludi Strobl Zsigmond” változatai közötti eltérés

a
1921 és 1960 között a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskola]] tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és [[második világháború]] után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] és [[Sidló Ferenc]] mellett. Ekkor az egyik legsikeresebb tanítványa, a szintén [[Zala megye]]i származású [[Boldogfai Farkas Sándor]], szobrászművész, a tanársegédje volt.<ref>http://artportal.hu/lexikon/muveszek/boldogfai-farkas-sandor-395</ref> 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobrot]]).
 
1948-ban újra járt még [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Franciaország]]ban, majd többször is a [[Szovjetunió]]ban és a korabeli szocialista szocialista országokban. 1949-ben [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még [[Moszkva|Moszkvában]] most is megvan a Puskin Múzeumban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és [[Budapest V. kerülete]] [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság terén]] állították fel 1950-ben) az [[1956-os forradalom]]ban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.<ref>{{cite web |url=https://www.kozterkep.hu/~/12372/ |title=A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar| publisher=kozterkep.hu}}</ref> A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a [[20. század]]i köztéri szobrok pusztulását, mindezeknél sokkal gyakrabban a kurzusváltások vezettek a leselejtezéshez vagy lettek a megvalósítás gátjai. Kisfaludi Strobl által 1944-ben tervezett [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] emlékmű is csak terv maradt, s csak gipsz makettje maradt fenn. Azonban a ''Kardját néző huszár'' (bronz, 42&nbsp;cm; 1928) c. kisplasztikája nyomán ma is sorozatban készülnek [[Herend|herendi porcelán]]ból színes figurák ''[[Hadik András-huszárezred|Hadik-huszár]] huszár'' néven.<ref>{{cite web |url=http://herend.com/hu/termekek/figurak/emberalakok/ |title=Herendi termékek, kisplasztikák |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar| publisher=herend.com}}</ref>
 
Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is [[akt]]jai, [[dombormű]]vei, [[kisplasztika|kisplasztikái]], [[érem|érmei]], [[porcelán]] figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg ''Emberek és szobrok'' címen.