„Kisfaludi Strobl Zsigmond” változatai közötti eltérés

a
''"A tanulás nem volt a kenyerem, inkább rajzoltam, fúrtam-faragtam, sokat olvastam, főleg történelmet, üres óráimat a szabadban töltöttem, tanulmányoztam a réteket, a forrásokat, s az erdőket, házakat építettem összetört apró zsindelyekből. Nagy festő, nagy építész szerettem volna lenni. Tizennégy éves lehettem, amikor az udvarunkon kutat ástak. Nagyszerű, zsíros agyagot hoztak a felszínre: gyúrni kezdtem! Megtaláltam, amit idáig hiába kerestem, a forma úrrá lett eddigi érzéseim fölött - szobrász lettem."'' -írta önéletrajzában.<ref>Kisfaludy Stróbl Zsigmond önéletrajz - megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923. / 381-384 oldal</ref>
 
Az Iparművészeti Iskolában 1901 és 1904 között [[Mátrai Lajos, ifj.|Mátrai Lajos]] és [[Lórántfi Antal]] tanítványa volt. Eközben [[Stróbl Alajos]] irányításával két akttanulmányt készített (1904, illetve 1905 nyarán). Ezután [[Zala vármegye]] ösztöndíjával egy évig [[Bécs]]ben tanult. Hazatérése után [[Radnai Béla (szobrász)|Radnai Béla]] és [[Székely Bertalan]] voltak a mesterei a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolában]] (1904-1908).
 
Első gyűjteményes kiállítása 1909-ben volt. 1912-ben a Rudics-díj segítségével bejárta [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európát]] ([[Firenze]], [[Róma]], [[London]], [[Párizs]]). Első köztéri megbízását 1913-ban kapta, [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]] történész monumentális köztéri szobrát kellett megterveznie, [[Szentes]]en állították fel 1934-ben az azonos nevű gimnázium közelében, ma a város főterén, a Kossuth tér közepén áll. Ezen emlékmű az [[Akadémizmus|akadémista]] művészeti irányzat szellemében készült, ekkorra már tökéletesen elsajátította [[Adolf von Hildebrand]] klasszikus fegyelmet sugalló esztétikáját, e hivatalos művészeti irányzat követelményeit, amelyet szerencsére nála hamarosan oldottabbá tett a [[szecesszió]]s áramlat iránti vonzalma, s saját romantikus lelkületéből fakadóan a [[Neostílus|neobarokk]] stíluselemek alkalmazása (lendület, mozgalmasság).
1921 és 1960 között a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskola]] tanára volt, 1925-től rendes tanára. A két világháború közt és [[második világháború]] után is az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász volt a másik két klasszicizáló szobrász, [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] és [[Sidló Ferenc]] mellett. Ekkor az egyik legsikeresebb tanítványa, a szintén [[Zala megye]]i származású [[Boldogfai Farkas Sándor]], szobrászművész, a tanársegédje volt.<ref>http://artportal.hu/lexikon/muveszek/boldogfai-farkas-sandor-395</ref> 1947-ben állították fel Budapesten a Felszabadulási emlékművet (mai nevén [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobrot]]).
 
1948-ban újra járt még [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Franciaország]]ban, majd többször is a [[Szovjetunió]]ban és a korabeli szocialista szocialista országokban. 1949-ben [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 70. születésnapjára rendeltek tőle egy szoborcsoportot, elkészítette márványból, az még [[Moszkva|Moszkvában]] most is megvan a Puskin Múzeumban, de itthoni másolatát (mészkőből készült és [[Budapest V. kerülete]] [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság terén]] állították fel 1950-ben) az [[1956-os forradalom]]ban a népharag lerombolta. A szoborcsoport egy munkás apát és feleségét, egy parasztasszonyt ábrázolt, s előttük két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt, akik virágfüzért tartanak a kezükben mintegy szimbolikusan, hogy felajánlják azt a diktátornak, adott esetben nyilvánvalóan a szobor keletkezésének körülményei és célzatossága váltotta ki a népharagot.<ref>{{cite web |url=https://www.kozterkep.hu/~/12372/ |title=A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar| publisher=kozterkep.hu}}</ref> A konkrét háborús károk, ritkábban természeti csapások okozták a [[20. század]]i köztéri szobrok pusztulását, mindezeknél sokkal gyakrabban a kurzusváltások vezettek a leselejtezéshez vagy lettek a megvalósítás gátjai. Kisfaludi Strobl által 1944-ben tervezett [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] emlékmű is csak terv maradt, s csak gipsz makettje maradt fenn. Azonban a ''Kardját néző huszár'' (bronz, 42&nbsp;cm; 1928) c. kisplasztikája nyomán ma is sorozatban készülnek [[Herend|herendi porcelán]]ból színes figurák ''[[Hadik-huszárezred|Hadik-huszár]]'' néven.<ref>{{cite web |url=http://herend.com/hu/termekek/figurak/emberalakok/ |title=Herendi termékek, kisplasztikák |accessdate=2015-07-10 |author= |language=magyar| publisher=herend.com}}</ref>
 
Kisfaludi Strobl portrészobrai kiemelkedően jelentősek, de a szobrászat többi területén is [[akt]]jai, [[dombormű]]vei, [[kisplasztika|kisplasztikái]], [[érem|érmei]], [[porcelán]] figurái, de gyakran monumentális emlékművei is nagy formagazdagságot, s anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást mutatnak. Visszaemlékezései 1969-ben jelentek meg ''Emberek és szobrok'' címen.