„Méhviasz” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
== Előállítása ==
[[Kép:Bienenwachs.jpg|thumb|200px|Frissen kiválasztott, még fehér viaszszemcsék, fölöttük egy darab műlép]]
A méhviasz egy természetes viasz, melyet a mézet termelő méhek (az ''Apis'' nembe tartozó [[méhek|méhfajok]]) állítanak elő. A méhviaszt apró pelyhek formájában, a 12 – 17 napos fiatal dolgozók választják ki a [[potroh]]uk hasi oldalán lévő mirigyekből. A mirigyek a 4-7 potrohszelvényeken találhatók, szelvényenként 8 darab van belőlük. A kiválasztott méhviasz teljesen átlátszó, de fehér színt kap azután, hogy a méhek rágással képlékennyé teszik. A végső sárgás-barnás színt a [[pollen]]ben található [[gliceridek|olajok]] miatt, valamint a [[propolisz]] (más néven méhszurok) hatására nyeri el. A mirigyek által kiválasztott méhviasz-pelyhek körülbelül 3&nbsp;mm szélesek és 0,1&nbsp;mm vastagak, így körülbelül 1100 darab kell belőlük 1 gramm méhviasz előállításához.<ref>R.H.Brown (1981) Beeswax (2nd edition) Bee Books New and Old, Burrowbridge, Somerset UK. {{ISBN |0 905652 150}}</ref>
 
A [[háziméh]] a lép építőanyagaként alkalmazza a méhviaszt, melyben így mézet, pollent tárolnak, valamint az utódjaikat is itt nevelik fel. A méhviasz kiválasztásához az ideális hőmérséklet 33-36 °C. A méhviasz előállítása körülbelül nyolcszor annyi [[méz]] elfogyasztásába kerül. Becslések szerint a méhek körülbelül 530&nbsp;000 kilométert repülnek 1&nbsp;kg méhviasz előállításához. A méhviaszt forró vízzel lehet tisztítani, és ezt követően [[gyertya]]gyártásra, vagy síkosító anyagként, valamint polírként alkalmazható. Különféle olajokkal folyékonyabbá tehető.
==Források==
* Örösi Pál Zoltán: Méhek között
* Vinzenz Weber: ''Das Wachsbuch. Erzeugung und Behandlung des Bienenwachses.'' Ehrenwirth, München 1991, {{ISBN |3-431-02359-2}}.
* Birgit Susanne Fröhlich: ''Wachse der Honigbiene Apis mellifera carnica Pollm. Chemische und physikalische Unterschiede und deren Bedeutung für die Bienen.'' [[Dissertation]] an der [[Julius-Maximilians-Universität Würzburg|Universität Würzburg]], Würzburg 2000. [http://www.opus-bayern.de/uni-wuerzburg/volltexte/2002/125/index.html Online]
 
37 664

szerkesztés