Főmenü megnyitása

Módosítások

A lundi, majd az uppsalai egyetemen vált meggyőződésévé, hogy a virágok porzói és a bibéi lehetnek a '' [[rendszertan (biológia)|növények osztályozásának]]'' alapjai. 1730-tól végezte első saját botanikai kutatásait. Megjelentetett egy kis írást a ''növények nemiségé''ről ("A növények házasságának előzményei" címmel), amelyben a virágok porzóját a vőlegényhez hasonlította, a termőt pedig a menyasszonyhoz.
 
1735-ben kiadott, [[Systema Naturae]] című munkájában enciklopédikusan próbálta kategorizálni a természeti világ dolgait. Az [[ásvány (anyag)|ásványoknak]] csak testük van, de nem élnek és érzékelésük sincs; a [[növények]] élnek és van testük, de nem érzékelnek; az [[állatok]]nak már érzékelésük is van, sőt, mozogni is képesek. Az [[ember]]nek értelemmel is van, fel tudja ismerni a testeket, és meg tudja őket különböztetni a nevük alapján. Az ásványok, a növények és az állatok birodalma jól elkülöníthető egymástól, mert elhatárolható [[osztály (rendszertan)|osztályokra]] ''(classis)'' bontható. Az egyes osztályokon belül [[rend (rendszertan)|rendek]] ''(ordo)'' különíthetők el, a rendekbe besorolhatók a [[család (rendszertan)|családok]] ''(familia)'', a családok tagjai [[nem (rendszertan)|nemekbe]] vagy [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségekbe]] ''(genus)'' csoportosíthatók, és a nemeken belül élesen elhatárolódnak a legkisebb [[rendszertan (biológia)|rendszertani]] egységek, a [[faj]]ok ''(species)''. Művének ebben az első kiadásában még csak pár száz faj szerepelt – a későbbiekben egyre több és több, ahogy mind újabb ismeretekhez jutott. A fajokon belül megkülönböztethetők ugyan [[alfaj]]ok ''(subspecies)'', [[fajta|fajták]] és [[változat]]ok ''(varietas)'', de ezek csak átmeneti, nem állandó formák. A fajok száma viszont állandó, és annyi van belőlük, amennyit a Teremtő megteremtett. Művének bevezetőjében az [[Ótestamentum]]ot idézi: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal” (Zsolt, 104:24, [[Károlyi Gáspár|Károli Gáspár]] fordítása).<ref name="Evolúció 2009. p. 13">[[Douglas Palmer]]: Evolúció. Az élet története. Peter Barrett illusztrációival. GABO Könyvkiadó, 2009. {{ISBN|978 963 689 279 1}}, p. 13.</ref> Linnének a természetről alkotott elképzelése tehát éppen ellentétes [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibnizével]], mert Linné szerint a Természetben nincs folytonosság, megszakítatlanság, hanem éppen ellenkezőleg, élesen elhatárolható „típusok” vannak.
 
A „Systema Naturae”-vel Linné megteremtette a modern rendszertan alapkategóriáit és e kategóriák hierarchiáját. Azóta rendszerét kiegészítették néhány magasabbrendű – például a törzs ''(phylum)'', ország vagy birodalom ''(regnum)'' – és számos alkategóriával (például alcsalád, alrend, alosztály, öregrend, családcsoport stb.).
27 325

szerkesztés