Főmenü megnyitása

Módosítások

Úgy vélte, a növények kategóriákba osztásának kritériuma a virágokban található [[ivarszerv]]ek jellege, fejlettsége és szerveződése. A [[porzó]]k jellege szerint 24 osztályt különböztetett meg, ezeket további rendekbe sorolta a termők állása alapján, rendszere tehát mesterséges kritériumokon alapult. 1751-ben a „Philosophia Botanica” című munkájában megkísérelt egy természetesebb rendszert kidolgozni a növényvilágra, de ezt a művét nem fejezte be.
 
Az élőlények rendszerezésében másik fontos teljesítménye a [[A fajok tudományos neve|kettős nevezéktan]]t (binominális nómenklatúra) bevezetése volt: Linné óta az élőlények tudományos neve két tagból áll. Ezt a gyakorlatot már majdnem 200 évvel korábban alkalmazta [[Gaspard Bauhin]] és [[Johann Bauhin]], de akkor nem terjedt el. A tudományos név első tagja a nem vagy nemzetség ''(genus)'' neve, a második pedig a fajé ''(species)''. A nemek neveit általában latin vagy görög (eredetű) szavakból képezzük, így például a [[szürke farkas|farkas]] tudományos neve: „''Canis lupus''”, ahol a „''Canis''” a „kutya” nem neve, a „''lupus''” pedig a „szürke farkas” fajneve. A kettős név egyrészt megfelel az emberi család- vagy vezeték-, illetve keresztnévnek, másrészt a logikai meghatározás elveit is kielégíti: valaminek a meghatározásához előbb meg kell keresni azt a nagyobb egységet vagy csoportot, amibe tartozik (ez a nem vagy genus), azután e csoporton belül a „differentia specifica” (megkülönböztető ismérv) segítségével el kell határolni a nagyobb egység tartozó más fajaitól. A fajok és a nem(zetség)ek azután egy hierarchia egyre nagyobb kategóriáiba csoportosíthatók.
 
Linné a ''Species Plantarum'' című munkájában 7300 növényfajra alkalmazta a kettős nevezéktant.
26 417

szerkesztés