„Carl von Linné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor:
1728-ban került át a híres [[uppsala]]i egyetemre, ahol [[Olof Rudbeck]] tanítványa lett (később a helyettese, azután az utóda). Az orvoslás mellett foglalkozott növénytannal és néprajzzal is (különösen a [[Számik|lappokéval]]). 1730-ban nevezték ki demonstrátornak, ekkor végezte első botanikai kutatásait a növények [[szexualitás]]áról. Az ivari rendszer alapján tervezte meg az uppsalai kert katalógusát. 1732-ben az Uppsalai Tudományos Társaság megbízásából tanulmányútra ment [[Lappföld]]re, hogy ott az ásványokat, a növényeket és az állatokat vizsgálja. Innen már jó nevű természettudósként tért vissza. Tanulmányozta a bányászok [[szilikózis|tüdőbetegségeit]] és a szociális higiénia egyéb vonatkozásait is.
1733-ban ismerkedett meg Johan Moræus doktor lányával, akit feleségül vett. A gazdag Moræus ehhez azt kötötte ki, hogy Linnaeus az orvosi diplomáját [[Hollandia|Hollandiában]] szerezze meg. Az eljegyzés után, 1735-ben át is utazott Hollandiába, táskájában a ''[[Systema Naturae]]'' rövid kéziratával. Ebben vázolja a
Ezután három évig utazgatott Angliában és Franciaországban. 1738-ban Stockholmban telepedett le orvosként, majd a tengerészeti kórház főorvosa és udvari orvos lett. 1739-ben vette feleségül Sara Moræát. 1739-ben meghívták az éppen akkor alapított Svéd Tudományos Akadémia első elnökének.
63. sor:
1740-ben lett az uppsalai egyetemen az elméleti és a gyakorlati orvostan tanára, 1741-ben nevezték ki az anatómia és a gyakorlati orvostudomány professzorává. 1742-ben már a botanikát, a gyógyszertant (materia medica), a [[táplálkozástudomány|dietetikát]] és a [[szemiotika|szemiotikát]] is előadta. Ugyanekkor bízták meg az uppsalai egyetem botanikus kertjének igazgatásával. Ekkor kezdte alkalmazni a kettős nevezéktant a növények elnevezésére, majd 1758-tól az állatokéra is. 1746-ban és 1749-ben kutatóutakon vett részt, miközben életföldrajzi megfigyeléseket is rögzített. 1747-ben lett a király háziorvosa.
Foglalkozott az orvosi gyakorlat írásba foglalásával is. Élete utolsó éveit az Uppsala közelében fekvő [[Hammarby]]ben töltötte. 1774-ben és 1776-ban szélütés érte, az utóbbi maradandó bénulást hagyott vissza.
Képe ma a svéd 100 koronás bankjegyen látható.<ref>{{cite web|title=''Sweden 100 Kronor''|url=http://www.banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/SWE/SWE0065.htm|publisher=banknote.ws|accessdate=2010-10-15}}</ref>
| |||