Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
1848 húsvétján hazatért Budapestre, és tanári állásért folyamodott, de [[Eötvös József (író)|báró Eötvös József]] azt mondta neki, hogy most nem professzorokra, hanem katonákra van szüksége a hazának. Erre beállt honvédtüzérnek, és a [[Schwechati csata|schwechati csatában]] mint irányzó vett részt. A [[világosi fegyverletétel]] után [[Soborsin]]nál főhadnagyi rangban esett fogságba; elvitték Aradra, besorozták és Olaszországba küldték, ahol a 34. gyalogezredbe került közlegénynek. 1850-ben leszerelték és hazament Pestre, de mint rendőri felügyelet alatt álló egyén nem kapott állást.
 
Először magánórák adásával foglalkozott, majd 1851 januárjában nevelőnek állt [[Bethlen János (politikus 1791–1851)|gróf Bethlen János]] fiai mellé. A grófnak ugyanebben az évben bekövetkezett halála után növendékeivel Erdélybe ment, és miután az özvegy grófné elhatározta, hogy Kolozsvárott marad, az ő kérésére Finály is ott maradt. Itt már 1852-ben elvállalta az alsóbb kereskedelmi iskola vezetését. 1853-ban lemondott nevelői állásáról, és készült visszatérni Pestre, amikor dr. [[Haynald Lajos]] püspök kinevezte tanárnak a [[Báthory István Elméleti Líceum|kolozsvári római katolikus gimnáziumhoz]], és ezzel Kolozsvárott marasztotta. 1856-ban az erdélyi gazdasági egylet titkárává választották; 1857-ben az erdélyi múzeum-egylet szervezésére és alapítására alakított bizottság jegyzője lett. 1858-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává váltválasztották, bár kikeresztelkedett, de [[Ballagi Mór]] után ő volt a második zsidó származású, aki bekerült a magyar akadémikusok közé.<ref name="Adatbank"/> 1859-ben az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] titkára lett, 1860-ban lemondott a tanári állásáról, és az erdélyi királyi főkormányszéknél gróf [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] erdélyi kormányzó mellett elnöki fogalmazó lett. E hivataláról 1863-ban lemondott, amikor a múzeum-egylet megválasztotta a régiség- és éremtár őrévé. 1868-ban átvette a római katolikus líceum [[Királyi Lyceum-nyomda|nyomdájának]] vezetését, és ekkor a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara megválasztotta elnökének. A nyomdát 1871-ben átadta.
 
1872-ben az új [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]] nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1874–1875-ben az egyetem rektora volt,
az 1876–77-es és 1887–88-as években pedig a bölcsészettudományi kar dékánja.
A római ''InstitutoIstituto di Correspondenza Archaeologica'' levelező tagja, illetve az erdélyi országos gazdasági egylet és a román népművelő egylet tiszteletbeli tagja volt.
 
A [[Házsongárdi temető]]be temették, de sírja már nincs meg, csupán a megmentett sírköve látható a lutheránus temetőrész elején.
Névtelen felhasználó