Wikipédia

„Népvándorláskor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
89. sor:
A frankok előbb sikertelenül próbálták feltartóztatni a vandálok és alánok [[406]]-[[407]]-es betörését, majd egyes csoportjaik [[Merovech]] vezetésével a nyugatrómaiak, mások a hunok oldalán küzdöttek [[Catalaunumi csata|451]]-ben.{{refhely|Sz. Jónás|109. o.}} [[I. Childerich]] (ur. 458–481), a [[Merovingok|Meroving]] dinasztia második uralkodója még a rómaiak szövetségeseként győzte le a [[vizigótok]]at, a [[Szászok|szászokat]] és az [[alemannok]]at. Fia, [[I. Klodvig]] egyesítette a frank törzseket, majd a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni hatalmi űrt kihasználva irányítása alá vonta Gallia [[Loire]]-tól északra fekvő területeit. 486-ban Soissons-nál legyőzte Syagriust, az utolsó római helytartót. 496-ban Tolbiacnál győzött az alemannok ellen. Valószínűleg 496 karácsonyán történt, hogy [[Szent Remigius]] megtérítette Klodvigot, aminek következtében a frankok a barbárok többségétől eltérően nem az ariánus, hanem a [[Római katolikus vallás|katolikus kereszténységet]] vették fel. Ennek különös jelentősége az volt, hogy a frank elit támogatókra talált a galliai római arisztokráciában és az utóbbiak soraiból kikerülő püspökökben. Klodvig a vouilléi csatában ([[507]]) megsemmisítette a [[vizigótok]] toulousei királyságát. Ezzel a frankok uralmuk alá vonták a mai [[Franciaország]] északi és [[Németország]] nyugati területeit, a Rajnától a Loire vidékéig.{{refhely|Braudel II.|75-76. o.}}{{refhely|Sz. Jónás|109-110. o.}}
 
A frankok Klodvig halálát követően tovább folytatták az agresszív terjeszkedést: az 530-as években Türingiát támadták, elfoglalták Burgundiát, majd ​​[[I. Theudebert frank király|I. Theudebert]] és [[I. Childebert frank király|Childebert]] formailag foederatiként, a bizánci-keleti gót háborút kihasználva Észak-Itáliát pusztította.<ref>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói.''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999. Ford. Tamáska Péter. {{ISBN |963-645-053-6}}, ill. {{ISBN |963-203-017-6}} 227. o.</ref>{{refhely|Sz. Jónás|110. o.}} A [[Frank Birodalom]] megalapításának történetét először [[Tours-i Szent Gergely]] írta meg a 6. században ''Historia Francorum'' címen ismert krónikájában. Miután Klodvig meghalt, utódai felosztották a birodalmat. Az egyes részkirályságokat később többször is összevonták, illetve újra felosztották, így a 7. század végére egyes Meroving uralkodók hatalma meggyengült. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok (''majordomus''ok) befolyása: ők irányították a hadsereget, az államügyeket. A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben a [[Herstali Pipin]] austrasiai ''majordomus'' győzelmével végződött tertryi csatától 840-ig, [[Jámbor Lajos császár|Jámbor Lajos]] haláláig tartott. Ezután fiai, I. Lothár, Német Lajos és Kopasz Károly rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, amit utoljára 884 és 888 között [[Kövér Károly]], Német Lajos fia egyesített rövid időre.
 
=== Angolok, jütök, szászok ===
101. sor:
 
== A klímaváltozások szerepe ==
A történeti ökológia térnyerése, a pollenanalízis és a [[dendrokronológia]] arra figyelmeztet, hogy az éghajlat megváltozása együtt járhatott egyes népek kényszerű áttelepülésével.<ref>Keys, David: ''Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?'' Vince Kiadó, 2002. {{ISBN |963 9323 36 5}}</ref> Az egyik leghíresebb - de általánosan el nem fogadott - példa a 8-9. századi nyugat-ázsiai népmozgásokat és az avar birodalom összeomlását egyaránt a szárazsággal: több, csapadékszegény évtizeddel magyarázza.<ref>Hatházi Gábor: Hová lettek az avarok? In: ''História''. 17. (1995) 3. sz., 3-9. o. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/95-03/ch02.html ''Online hozzáférés'']</ref> A szárazság vezethetett a rómaiak és a bizánciak hatalmának meggyengüléséhez is.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20081209_klimavaltozas_hozta_el_a_romai_birodalom_bukasat ''Klímaváltozás hozta el a Római Birodalom bukását.''] Múlt-kor történelmi portál, 2008. december 9. (Hozzáférés: 2013. február 15.)</ref> Hangsúlyossá vált az 535-536-os évi szélsőséges időjárás szerepe is, melyet faévgyűrűk vizsgálatára és jégrétegekből vett fúrási mintákra alapoztak. Ez utóbbi hideg periódus következményeit azonban vitatják.
 
== A járványok jelentősége ==
152. sor:
== Források ==
=== Elsődleges források ===
* {{hely|Iordanes}} Iordanes: ''Getica. A gótok eredete és tettei.'' Közreadja: Kiss Magdolna. Budapest, L´Harmattan Kiadó, 2005. {{ISBN |963-9457-69-8}}
 
=== Másodlagos források ===
* '''Bóna István''': ''A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében.'' Budapest, Corvina, 1974.
* {{hely|Braudel II.}} Braudel, Fernand: ''Franciaország identitása. II. kötet. Az emberek és a dolgok.'' Helikon Kiadó, 2004. {{ISBN |963 208 850 6}}
* {{hely|EmbK}} ''Az emberiség krónikája.'' Szerk.: Bodo Harenberg. Budapest, Officina Nova, 1990. {{ISBN |963-7835-60-1}}
* {{hely|Granasztói}} Granasztói György: A középkori Európa népesedése. In: ''Európa ezer éve. A középkor.'' I. kötet. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. 67-78. o. {{ISBN |963-389-820-X}}
* {{hely|Ostrogorsky}} Ostrogorsky, Georg: ''A bizánci állam története.'' Budapest, Osiris Kiadó, 2003.
* {{hely|Pohl}} Pohl, Walter: Conceptions of ethnicity in Early Medieval Studies. In: Little, Lester K; Rosenwein, Barbara. ''Debating the Middle Ages: issues and readings.'' Wiley-Blackwell, 1989. {{ISBN |1-57718-008-9}}
* {{hely|Szántó}} Szántó Richárd: Brit-szigetek. In: ''Középkori egyetemes történelem.'' Szerk.: Szántó Richárd. Szeged–Miskolc, 2006. 24-43. o. [http://vmek.oszk.hu/04800/04818/04818.pdf ''Online hozzáférés'']
* {{hely|Sz. Jónás}} Sz. Jónás Ilona: Róma és a barbár királyságok. In: ''Európa ezer éve. A középkor.'' I. kötet. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. 99-116. o. {{ISBN |963-389-820-X}}
* '''László Gyula''': ''A népvándorláskor művészete Magyarországon''. Budapest, Corvina, 1974.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Népvándorláskor”