„Móricz Zsigmond Színház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az önálló társulat: kieg-jav+ref-ek |
a →Az önálló társulat: j. |
||
66. sor:
{{Idézet 3|A Móricz Zsigmond Színház mai magyar színház. Mai: nem rosszul értelmezett «modernségben», szándékolt érdekesség hajszolásában, hanem a mindenkori jelen problémáinak átgondolt keresésében és fölvetésében, forma- és ritmusvilágának követésében és ábrázolásában. Magyar: természetes jellegében, gondolat- és érzelemközlésének közérthető formájában és abban a biztos tudatban, hogy a jó hazafit éppen hazaszeretete emeli a más nemzetek fiainak hazaszeretetét is megértő... gondolkodók ... soraiba. Színház: abban az értelemben, hogy munkájuk során tagjai sohasem felejtik, hogy a színház nemcsak épület, nemcsak együttes, hanem az a műfaj, mely az ember ábrázolásához kötött. Az emberhez, melynek jó vagy rossz jelleme, tragikus vagy komikus sorsának és törekvéseinek ábrázolása nélkül a legszebb előadás is csak üres spektákulum.|
A Móricz Zsigmond Színház Alapító levele, 1981 augusztusa<ref>Nagy István Attila: [http://mek.oszk.hu/08300/08332/08332.pdf MEK-08332. Megrendezett pillanatok] (Előszó), mek.oszk.hu - 2001.</ref>|400px|right|orange|}}
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, [[Bozóky István (színművész)|Bozóky István]]t, aki mellett 1980–1982 között [[Fehér György (operatőr)|Fehér György]]<ref>Zalán Vince: ''Magyar filmrendezőportrék'' (A láthatatlanság képei, Fehér György; 114. old.) (online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=t_wHAQAAMAAJ books.google.hu]) - 2004.</ref> volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1981_08/?pg=112&layout=s&query=M%C3%B3ricz%20Zsigmond%20Sz%C3%ADnh%C3%A1z Petőfi Népe, 36. évfolyam, 192. szám], (8. old.) - 1981. augusztus 16.</ref> 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, [[Vörösmarty Mihály]] ''[[Csongor és Tünde (dráma)|Csongor és Tünde]]'' című művével. Ebben az időszakban épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett – Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas
1984–1990 között, [[Léner Péter]] igazgató–főrendező igazgatása idejét eredeti hangvételű, kísérletező színházi előadások jellemezték. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint [[Mensáros László]], [[Gaál Erzsébet]] vagy [[Ivo Krobot]]{{wd|Q12022096}}.<ref>Zoltán Imre: Szigorúan bizalmas: dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez. (Online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=iB9RAQAAIAAJ books.google.hu]) Ráció, 2010.</ref> [[Wisinger István]] színház- és politikatörténeti eseményként említi, amikor 1988 októberében Léner Péter – saját rendezésében<ref>[http://www.moriczszinhaz.hu/archivum?id=603 Éljen a színház] színlap, moriczszinhaz.hu (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)</ref> – műsorra tűzte ''Éljen a színház'' új címmel [[Páskándi Géza]] ''Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték'' bohózatát.<ref>Wisinger István: A fel nem robbant csecsemő: Emlékek és képek a XX. századból; [https://books.google.hu/books?id=l8CLCgAAQBAJ&pg=PT359&q=Móricz+Zsigmond+Színház+1988&f=false Páskándi Géza] fejezet, Noran Libro Kiadó, books.google.hu - 2013.</ref> 1988-ban és 1989-ben a Móricz Zsigmond Színház [[Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség|KISZ]] Szervezetének lapja is megjelent ''Kulissza'' címmel.<ref>Borsos Attila, Lakatos Éva: [http://mek.oszk.hu/13200/13244/13244.pdf A rendszerváltás sajtója 1988-1990], mek.oszk.hu - 2014.</ref>
| |||